Színház, Dráma

A többszörösen Oscar-díjas filmdráma alaptörténetének monumentális színpadi feldolgozása Fila Balázs és Mucsi Zoltán főszereplésével.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

MINDEN JÓT, LEO GRANDE

Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.

Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.

„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.

Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

Kastély Kamaraszínház - Emlékezés 1956. október 23-ra
Hedry Mária: Borbála
Nádasdy Borbála naplóregény trilógiája alapján

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

életjáték

DÍSZELŐADÁS az Aradi Vértanúk Emléknapja alkalmából

Robert Harling: Acélmagnóliák

dráma

Dráma

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "

Cilka látszólag hétköznapi cselekvéssort végez és beszél, beszél...Elsősorban a szeretteihez. Az egészben mindvégig van valami szürreális lebegés. Menne már a nemrég elhunyt férje után, de, akinek gyerekei vannak, attól azt várják el, hogy akarjon élni.

Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.

Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.