Theatre, Drama

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

A válás a valóságban tabusítva van és szégyenfoltja egy családnak. Épp a tabujellege miatt nincs bejáratott formája, hogyan is lehet ezt a lehető legjobban csinálni.

Igaz mese a Játékszín előadásában

„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”

Egy hátborzongatóan jó vígjáték a Zenthe Ferenc Színházban!

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

dráma

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

A világhírű Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza.
A kulturális összművészeti kaland tartalma és mentrendje:
- kapunyitás: 18:30
- tárlatvezetés a kiállításban: 19:00
- Cicikrisztus előadás: 19:30
- egy pohár bor, egy kellemes beszélgetés
- továbbá: a jegy felhasználható a Kiscelli Múzeum állandó és időszaki kiállításaira egy alkalommal 90 napig 

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "

Awake színház vendégjátéka.

Dürrenmatt kommersz koncepcióba csomagolva mutatja meg, hogyan szigetelődik el az ember egy földalatti bunkerben, hogyan válik kiszolgáltatottá egy korrupt rendőrök és bűnözők által uralt világban, hogyan kezd viszonyt a bűnöző barátnőjével – illetve hova vezet végül ez a kezdetben gyümölcsöző vállalkozás…

“I learned that people will never change, and no one can remake them, and it’s not worth the effort! He who is firm and strong in mind and spirit will rule over them! He who dares much will be right in their eyes. He who can spit on what is greatest will be their lawgiver, and he who dares the most will be the rightest of all! Then I realised that power is given only to the one who dares to reach down and take it. Here there is one thing, one thing only: one has only to dare! And then I decided that I would dare.”

A Racine írói nyelvét jól ismerő Comédie-Française társulata a flamand színházi alkotó, Guy Cassiers rendezésében mutatja be a klasszicista szerző Bereniké című drámáját. Ez az előadás számos új lehetőséget nyújt a párbeszédre Cassiers számára, akinek munkásságát az európai történelem és a társadalmi diskurzusok vizsgálata jellemzi, kiemelt figyelmet szentelve az irodalom által felszínre hozott emberi dimenzióknak.

Egy elszigetelt területen tizenegy vak ember küzd azért, hogy megtalálja az utat a visszatéréshez. Időnként azonban túllépnek fizikai vakságukon, és egy labirintusszerű utazásra indulnak, követve saját lépteiket.

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stan és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla...

dráma

Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak?

A meghatározó román költő és drámaíró Marin Sorescu által írt Jónás annak a trilógiának a része, melynek Silviu Purcărete mindhárom darabját – a Jónás mellett még a III. Richárdot (2017) és A fösvényt (2022) – a japán színész, Szaszaki Kuranoszuke főszereplésével rendezte. A darab a Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál (FITS) és a Tokyo Metropolitan Színház (TMT) együttműködésének részeként jött létre. Az egyszemélyes dráma a bibliai Jónás történetét dolgozza fel, akit egy hatalmas hal nyel el, és aki a hal gyomrában töltött idő alatt a szabadulás lehetőségén töpreng, hogy aztán egy még nagyobb hal gyomrában kössön ki. Jónás helyzete a mai világ kaotikus valóságát tükrözi. Sorescu szerint a legijesztőbb pillanat az, amikor Jónás rádöbben, hogy eltűnt a visszhang. Mert bár végig egyedül volt a halban, addig legalább a visszhangot tökéletesen hallotta. Amikor azt kiáltotta: IONA, a visszhang IONA-ként tért vissza. Csakhogy aztán megfeleződött, és a IONA-ból már csak az IO szótag maradt, ez az ősi szó, ami azt jelenti: én.

Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában gyűrűzik tovább.

Az előadás három férfiról szól, akik egy csehovi-godot-i világban próbálják felfejteni, hogy mi lett “A NŐ”-vel. Mindegyiküknek mást jelent A NŐ, a képzeletben megjelenő, elérhetetlen, megtarthatatlan típus. Apró történetszilánkokon keresztül mesélik el a reménytelen szerelem és csalódás stációit. Rövid etűdökben kapunk pontos képet férfi típusokról, drámai helyzetek megéléséről. A jelenetek egyes rétegei magukban hordozzák a tragédiát és vele párhuzamosan a bohózatot is.
A történetek közti átkötésekben a három férfi viszonya rajzolódik ki. Barátságuk a kezdetektől egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen.

Három férfi, húsz szerep, nyolc történet és egy nő.