Theatre

Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián-Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Pannon Várszínház előadása

Marc Camoletti: Boeing Boeing – Leszállás Párizsban
bohózat két felvonásban
A Sensum Arts előadása

Mindenki megvan? Dr. Angster Mária színházi családállítás estje, km. Perjés János

Michelle Kholos Brooks – Kelly Younger: Kalamazoo
komédia
Az Orlai Produkció előadása

Az Úrhatnám polgár ötfelvonásos balettkomédiája humoros életképek sorozatával mutatja be a nagyratörés őrületének forgószelébe ragadt kisembert. Jourdain úr, az átlagos polgár egy tőle idegen értékrend és viselkedésmód elsajátításáért küzd.

Kálmán Imre nagyoperettjét nagy sikerrel játszották az 1947/48-as évadban Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet Dukász Anna alakította. 1955-ben, Gróf László rendezésében került színpadra az előadás friss, Békeffy-Kellér-féle verziója, amelyet aztán 1962-ben felújítottak.

„Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené – olykor felállna – az életét, azután megint eltűnne?” Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három…) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során.

A világhírű román-francia író, Matei Vișniec: Bohóc kerestetik című darabjában három öreg bohóc várakozik az utolsó esélyre, egy felvételi alkalmával, a makacsul zárva maradó ajtó előtt. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”.

Az előadás egy megrendítő spirituális utazás, amely a szabadság, az istenhit, a boldogság témáját járja körül többféle megközelítésben, arra késztetve a nézőket is, hogy szembesüljenek korunk legfontosabb kérdéseivel, civilizációnk létállapotával.

A népszerű (Gyulán különösen kedvelt: Irodalmi Humorfesztiválok, Hamlear) írópáros csavaros fordulatokban bővelkedő vígjátéka Zakariás Zalán rendezésében elevenedik meg a színpadon, Erkel Ferenc operáinak legismertebb dallamai új köntösben, az alkalomhoz írott elmés szövegekkel, színesítik az előadást.

„Fantasztikus”, „Hihetetlen”, „Magával ragadó”
Georges Bizet: Carmen
A Barcelona Flamenco Ballet előadása

Ártatlanok
Levelek a Kner család életéből (1938 – 1946)
A Gyulai Várszínház felolvasó-színházi előadása

Terry Johnson: Diploma előtt
romantikus vígjáték
A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása

Ferdinand von Schirach: Isten

Az Örkény Színház előadása

Esszencia

A Feledi Project előadása

Rejtő Jenő: A szőke ciklon, avagy egy gentleman élete nem átjáróház
eltáncolt regény
A Viharsarok Táncszínház előadása
Rejtő Jenő azonos című regénye alapján írta: Szabó Attila

Dan Goggin: Apácák – Nunsense
zenés komédia
A Zenthe Ferenc Színház előadása

Kálmán Imre
120 perc alatt a Föld körül
A Monarchia Operett előadása

A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja.

A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, ahol a hétköznapok kontrollált és kiszámítható egymásutániságát egy új páciens érkezése zavarja meg. McMurphy faragatlan, de élettel teli viselkedése a feje tetejére állítja a megszokott viszonyokat, merészen áthágja az intézmény szabályait, lázad és provokál.

Mikor e mese íródott, még nem is sejtettük, hogy a számítástechnika egyik legnagyobb port kavaró kérdése éppen a mesterséges intelligencia megjelenése lesz. Főhősünk, Rádi, a kirúgott fiatal tudós olyan gépet alkot, amely arcfelismerő programmal rendelkezik, önmagát javítja, de ha kell, az időjárást is megváltoztatja egy pillanat alatt…

Két férfi, akik belefáradtak a soha véget nem érő háborúban eltöltött életbe, a madarakkal együtt felépítik Felhőkakukkvárt, a művészettörténet egyik első megvalósított utópiáját. Két és fél ezer évvel Arisztophanész vígjátéka után, mi továbbra is háborúban élünk, amely nem ér véget, csak alakot vált és földrajzi helyet, fáradtak vagyunk, leigázottak, s csak álmodozunk saját utópiánkról. Vajon mindezek után létrehozható egy világ, ahol mindenki egyenlő, ahol nincs háború, nincsenek harcok?

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

„A tragikomédiává korszerűsített eposz- és románcparódiában egy olyan társadalmi mechanizmus torzképe tárul elénk, mely annyiban modernebb még a hamleti államgépnél is, hogy nem »valami« rothad benne titokban, hanem – nyílt titok – »rohadt« az egész.” Géher István

Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve – mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja.

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik.

A Tellabor új előadásában kulcsfontosságúak lesznek az egymásnak feszülő karakterek közti éles érzelmek, a férjek, feleségek, apák és gyermekek közti olykor feloldhatatlan ellentétek, ahogy a szoborból visszaváltozó Hermione alakja is, akinek története egy fagyott szív felengedéséről és megbékéléséről szól.

A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt.

Ki a beteg? Én vagy a világ? Túl lehet-e ép ésszel élni a pusztító, primitív környezetet? Vagy neked is állattá kell válnod, ha mindenhol állatok vesznek körbe? Blanche egy emelkedett lélek, örök kívülálló, egyszerűen jobb, mint a környezete, vagy egy gyenge alkoholista? Pedofil vagy álmodozó? Bűnös vagy ártatlan? Egyedi eset vagy kortünet?

A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.”

A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka. Az őrnagy idegzetét súlyosan megrongálták a harctéri hónapok, ezért Tótéknál töltené kéthetes szabadságát. Ám hogy addig se tétlenkedjenek, dobozolásra kényszeríti a családot.

Örkény István: “És akkor született meg bennem ez a drámai gondolat, hogy én ezt a vonásunkat megszemélyesítem. És egy álmodót teszek a színpadra! Megírok valakit, aki álmokat ad az embereknek.

Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?

ÁRVA FIÚ - Cserháti Zsuzsa és Szècsi Pál története / előapdóest a boldogság kereséséről
Perjés János előadóestje
Gitár: Kutik Rezső