1928-ban nyitotta meg kapuit az eredetileg Városi Mozgóképszínháznak, majd Vörös Csillagnak keresztelt épület, amely egyike volt Magyarország legrégebbi és legelegánsabb mozijainak. A rendszerváltást követően, 1991. március 15-én kapta a Szivárvány nevet, amelyet a mai napig magán visel.
Lamping József kaposvári építész tervei alapján, Horváth Andor mérnök és az Építőipari Rt. építette az eredetileg 821 ülőhellyel rendelkező mozi épületét.
Az Art-deco stílus jegyeit viselő épület kellemes hatású belső tere egyiptomi ornamentikával gazdagon díszített. Ugyanis amikor 1920-ban felfedezték Tutanhamon sírját az európai építészettörténetbe újra bevonult az egyiptomi ornamentika, mint díszítő motívum. Számos Art-deco-s épületet díszítettek akkoriban - főleg mozi épületeket – ezzel a stílussal, megteremtve a „csodavárás” illúzióját. A mozgókép okozta varázs így olvadt össze a fáraók világának misztikumával. Az épület külső homlokzatán is megjelennek az egyiptomi építészet ornamentikai elemei, díszítései (pld. Oszlopfők). Szép alkotás a főbejárat feletti üvegablak, meglepő a Napóleon sapkát utánzó előtető. Az épület 2009 óta országosan védett, műemlék.
A Mozi épülete előtt kialakított gyülekezőtér épített támfal-padjára kihelyezésre került Wéber Klára: Florentin c. bronzszobra (ülő alakos lányka). Az épület tervezője – és Kaposvár egyik jelentős építészének emlékére – egy un. „Lamping oszlop” került felállításra, mely egy a vakok és gyengén látók számára is „megtapasztalható”, az épület 1:50 léptékű bronz/kő makettjét foglalja magába- Horváth Balázs alkotása.
A felújítási munkálatokat követően-tervező: L. Balogh Krisztina egy európai színvonalú létesítmény készült el, amely méltó helyszíne lehet a város kulturális és művészeti eseményeinek, zenei rendezvényeknek, hangversenyeknek, színpadi előadásoknak, konferenciáknak, valamint eredeti funkcióját megőrizve a „Szivárvány filmklubnak”.