Francia életérzés, elsöprő virtus, ’50-es évek Párizsa. Ide repít minket Boris Vian, élet és halál határmezsgyéjén egyensúlyozó, fékezhetetlen polihisztor zseni, a 20. század európai irodalmának egyik legeredetibb figurája a Tajtékos dalok sanzonjaiban.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 7. csütörtök, 19:00
Tajtékos dalok
Féktelen, játékos humora volt. De ő maga szinte soha nem nevetett, pedig játszott mindennel: irodalommal, szerelemmel, háborúval. Legtöbbet a halállal. A sajátjával. Tizenkét éves kora óta tudta, hogy nem él sokáig. Ezért gyorsan élt, szinte habzsolta a tajtékos napokat. Regénye nemzedékek bibliája, a 20. század egyik legmeghatóbb szerelmes története. Írt, játszott, trombitált, filmezett, festett, zenélt. Mérnök is volt. Meg jeles patafizikus. Egy moziban halt meg, az egyik regényéből készült film vetítése közben, harminckilenc éves korában. Ezt a páratlanul gazdag, fordulatos életet idézzük meg az ő szellemében – sok játékkal, nevetéssel, szexussal, minimális tisztelettel. Boris Vian-módra, születésének századik évfordulója alkalmából.
Szereposztás:
Györgyi Anna............. MICHELLE és...
Kékkovács Mara........ MICHELLE és...
Földes Tamás............ PAUL és...
Pálfalvy Attila............. PAUL és...
Gubik Petra................ URSULA és...
Széles Flóra............... URSULA és...
Kocsis Dénes............. BORIS és...
Cseh Dávid Péter....... BORIS és...
Alkotók
Karmester: Kovács Adrián és Hermann Szabolcs
Dalszövegek: Müller Péter Sziámi, Kiss Judit Ágnes, Takács M. József, Göbölyös N. László, Bittner Gábor, Bajomi Lázár Endre, Rózsa László, Domonkos Eszter
Hangszerelő - zenei vezető: Kovács Adrián
Dramaturg: Róbert Júlia
Video-tervező: Maruscsák Dávid
Világítástervező: Dreiszker József
Koreográfus-asszisztens: Czár Mónika
A rendező munkatársa: Bori Tamás
Látványtervező: Berzsenyi Krisztina
Koreográfus: Kocsis Tamás
Rendező: Kiss Csaba
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara
A Margitszigeti Színház minden évben nagyszabású eseménnyel ünnepli meg a Nemzeti Összetartozás Napját. A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
