Tárogató néven két különböző magyar vonatkozású nádnyelves fúvós hangszer ismeretes. A 17–18. században egy kettős nádnyelves hangszert, a töröksípot hívták így, majd a 19. század végétől egy új, egynyelvű nádsíppal működő, kónikus furatú hangszer neve lett.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. október 26. csütörtök, 19:00
Nemzeti hangszerünk, a tárogató
Kiss Gy. László előadóestje
A tárogató történeti változata, a töröksíp legnépszerűbb a Rákóczi-szabadságharc idején volt, amikor hadi sípként is funkcionált és a szórakoztatást is szolgálta. Az újkori, modern tárogató megalkotása e hangszer történelmi emlékezetének felelevenítését célozta, de előképével nem mutat közelebbi hangszertani rokonságot.
A történeti tárogatótól való megkülönböztetésül a modern tárogatót reform- tárogatónak is hívják. Kifejlesztői Schunda Vencel József és Stowasser János budapesti hangszergyárosok voltak. A 20. század során a falusi nép körében népi hangszerként elterjedt, amely általában tárogató néven ismert. Nemcsak a magyarok, de erdélyi románok, délszlávok körében is elterjedt népi hangszer. 2014-ben a „tárogató népzenei hangszert” Hungarikummá minősítette a Hungarikum Bizottság.
Kiss Gy. László tárogatóművész szülőhelyén, Kapuváron, a helyi zeneiskolában kezdett klarinéton játszani. Később a győri konzervatórium tanulója, majd 1975 és 1981 között a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója volt. 1980-tól a Magyar Állami Operaház klarinétművésze, 1992-től a Budapesti Fesztiválzenekar tagja, ahol a klarinét- és szaxofoncsalád minden hangszerén játszott. Zenekari munkája mellett kamarazenészként és szólistaként is gyakran koncertezik, számos televízió- és rádiófelvételt készített. Közel két évtizede foglalkozik a tárogatóval, hangversenyeken lép fel a hangszer népszerűsítőjeként. 1999-től több önálló lemeze jelent meg.
Művészetét 2005-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.
Kiss Gy. László tárogatós hangversenyeinek állandó kísérője Árendás Péter brácsás és Lelkes András bőgős.
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.
Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Andreas Ottensamer
A történet generációkat köt össze! Simba kalandja a barátságról, bátorságról és felelősségvállalásról szól, miközben az Oscar- és Grammy-díjas legenda Elton…
1947-et írunk. A világ éppen ocsúdik a borzalmakból. A csodálatos hangú, törékeny énekesnő megrázó gyermekkoron és szerelmi csalódásain túl már…
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
