Kodály Filharmonikusok nagyzenekari koncertje a Kölcsey Központ Nagytermében.
Közreműködik Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán). Vezényel: Kollár Imre, zenekar vezető karmestere.
Ének: Cser Krisztián és Wágner Adrienn.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 26. kedd, 19:00
NAGYHETI HANGVERSENY
Műsor:
Fauré: Requiem, op. 48. / Poulenc: Stabat Mater / Verdi: Négy szent ének
Közreműködik:
Wágner Adrienn, Cser Krisztián – ének
Kodály Filharmonikusok
Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Kollár Imre
Gabriel Fauré-t a 19-20. század fordulójának finom tollú francia mesterét eredendően édesapja halála inspirálta gyászmiséjének megkomponálására, de mű bemutatásának idejére már édesanyja is eltávozott. A Requiem eredetileg öt tételt tartalmazott, kórusra és kamarazenekarra, orgonával, szoprán és bariton szólóval. Ez az intim, szerény terjedelmű, visszafogott mű eltért Berlioz és Verdi nagyszabású megzenésítéseitől. Később Fauré további tételekkel egészítette ki a partitúrát. Készült még egy nagyzenekari változat is, amelyet 1900-ban mutattak be, ez azonban már elvonatkoztatta a gyászmisét a templomi liturgikus előadás lehetőségeitől.
Francis Poulenc, a Francia hatok egyéni hangú mestere, egy barátja halálát követően komponálta a szopránszólóra, vegyeskarra és zenekarra hangszerelt Stabat Matert. Bemutatója 1951-ben volt a strasbourgi fesztiválon, mely nagy visszhangot váltott ki Európában és az Egyesült Államokban is. A Jacopo da Todi középkori szövegére készült mű tizenkét rövid tételre tagozódik, amelyek karaktere még a legdrámaibb szövegek esetén színesen villódzik a komor, a könnyed és a frivol karakterek között. Poulenc a szoprán szólistának csupán három tételben szán feladatot: a Vidit suum, a Fac ut portem és a Quando corpus részekben.
Giuseppe Verdi rendkívüli letisztultságú Quattro pezzi scacri (Négy szent ének) című kompozíciója valójában eltérő időpontban keletkezett művek laza ciklusa, melynek tételei egyben, de külön-külön is előadhatók. Valamennyi késői alkotás, az 1861-1897 közötti időszak termése. A nyitó, vegyeskari Ave Maria a”rejtélyes skála négy szólamra harmonizálva” alcímet viseli, mert eredetileg egy milánói zenei lapban megjelent rejtvény megoldásának szánta a szerző. A Stabat Materben a fia keresztjénél álló Szűz Mária fájdalma motivikusan és harmóniailag is rendkívül kifejezően jelenik meg. A záró (Paradisi gloria) szakaszban szinte a mennyország kapui tárulnak ki a hallgató előtt. A Dante Isteni színjátékának soraira készült Laudi alla vergine Maria egyike a valaha komponált legszebb a cappella kórusműveknek. A kettős vegyeskarra és nagyzenekarra készült Te Deum érdekessége, hogy záró szakaszában szólal meg a zeneirodalom talán legrövidebb és legkényesebb – mindössze tíz ütemnyi – szopránszólója, az In te Domine speravi, azaz Te vagy Uram, én reményem… szöveget intonálva.
- baljos -
JANZA KATA ÉS GALLUSZ NIKOLETT KONCERTJE Két csodálatos színésznő, akik nélkül szinte el sem tudnánk képzelni a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Két páratlan hang, amely megkapó érzékenységgel és elementáris erővel is egyformán szépen cseng. Két díva, aki ezúttal nagyívű színházi kalandok helyett a diszkókorszak csillogó világába hívja a nézőket.
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál,…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
