Magyar Elektra
Bornemissza Péter: Magyar Elektra
Køb Billetter
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 14. April 2014 19:00
Bécsben, 1558-ban jelent meg Bornemisza Péter ifjúkori műve, melynek címe: Tragoedia magyar nyelven a Sophocles Electrájából. Tehát – közkeletű nevén – a Magyar Elektra. Ez az a mű, mely a magyar drámaírás épületében az első hatalmas oszlop. S mindmáig talán a legmagasabb. Alapvetés történt. Olyan alkotás született, mely minden időkre indíték és mérce lehetett volna.
De nem lehetett az. Mert végső kínjaiban vergődött a darabjaira szakított ország. A pusztulás, kallódás évtizedeiben annyi más értékkel együtt Bornemisza műve is eltűnt. A hagyomány termékenyítő folyama kiapadt. Ez a körülmény hosszú korszakok után érvényesítette csak valódi hatását. A magyar drámaírás – véleményem szerint – a XIX. század közepe táján vált el véglegesen a hagyománytól. (Meg kell jegyeznem: Madách a kivétel. De hiszen ő még ismerte az iskolai színház misztériumjátékait! És a Tragédia, egész kultúránkat ma is erősen motiváló műve éppenséggel a tradíció – és nem a frissen jelentkezett polgári konvenció – folyamatában helyezkedik el.) Ez a folyamat, a tradíció rejtett áramlása, melyet az elkallódott művek újrafelfedezése óta rekonstruálni tudunk, Bornemiszával és Balassival indul, az iskoladrámában képes kibontakozni két évszázadon át, érinti Madáchot, s különösképpen ismét életre támad Weöres Sándor színdarabjaiban.
De térjünk vissza Bornemiszához. Tőle tudhatjuk ugyanis, hogy a magyar drámában mit képes kifejteni a nyelvi erő. Tőle tudhatjuk, hogy mit képes megfogalmazni a drámaíró, ha a világról ítélete van. Mi magyarok tőle tudjuk először, hogy az alkotó személyisége és a mű egymástól nem különíthető el. Bornemisza volt az az ember, aki – egyes életíróinak ironikus megállapítása szerint – őszinteségi mániában szenvedett folyamatosan. Méltányos azonban, ha most leírjuk azokat a szavainkat, szókapcsolatainkat, melyek jelentésükben Bornemisza rögeszméjéhez igazodnak. Tisztesség. Az erkölcsi, cselekvésbeli kötelességek teljesítése. Meghajlás a felettünk álló szellemi akarat előtt. Jó lenne hinni, hogy ezek a fogalmak, e megtartó hagyományos értékek bennünket is megújulásra ösztönözhetnek.
Korrepetitor: Szabó Szilvia
Fény: Kovács Ferenc
Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jött létre.
De nem lehetett az. Mert végső kínjaiban vergődött a darabjaira szakított ország. A pusztulás, kallódás évtizedeiben annyi más értékkel együtt Bornemisza műve is eltűnt. A hagyomány termékenyítő folyama kiapadt. Ez a körülmény hosszú korszakok után érvényesítette csak valódi hatását. A magyar drámaírás – véleményem szerint – a XIX. század közepe táján vált el véglegesen a hagyománytól. (Meg kell jegyeznem: Madách a kivétel. De hiszen ő még ismerte az iskolai színház misztériumjátékait! És a Tragédia, egész kultúránkat ma is erősen motiváló műve éppenséggel a tradíció – és nem a frissen jelentkezett polgári konvenció – folyamatában helyezkedik el.) Ez a folyamat, a tradíció rejtett áramlása, melyet az elkallódott művek újrafelfedezése óta rekonstruálni tudunk, Bornemiszával és Balassival indul, az iskoladrámában képes kibontakozni két évszázadon át, érinti Madáchot, s különösképpen ismét életre támad Weöres Sándor színdarabjaiban.
De térjünk vissza Bornemiszához. Tőle tudhatjuk ugyanis, hogy a magyar drámában mit képes kifejteni a nyelvi erő. Tőle tudhatjuk, hogy mit képes megfogalmazni a drámaíró, ha a világról ítélete van. Mi magyarok tőle tudjuk először, hogy az alkotó személyisége és a mű egymástól nem különíthető el. Bornemisza volt az az ember, aki – egyes életíróinak ironikus megállapítása szerint – őszinteségi mániában szenvedett folyamatosan. Méltányos azonban, ha most leírjuk azokat a szavainkat, szókapcsolatainkat, melyek jelentésükben Bornemisza rögeszméjéhez igazodnak. Tisztesség. Az erkölcsi, cselekvésbeli kötelességek teljesítése. Meghajlás a felettünk álló szellemi akarat előtt. Jó lenne hinni, hogy ezek a fogalmak, e megtartó hagyományos értékek bennünket is megújulásra ösztönözhetnek.
Korrepetitor: Szabó Szilvia
Fény: Kovács Ferenc
Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jött létre.
Aktuelt
A londoni utcák nyomorában élő koldusfiú és a paloták aranyfényében nevelkedő trónörökös egy napon egymás tükörképére ismer – és helyet cserélnek.
Zenei bravúr: Beethoven és Rachmaninov 3. zongoraversenyével tér vissza Balog József, aki főnixmadárként, betegségéből újjászületve varázsolja hatalmas ünneppé a Danubia szezonzáróját a Zeneakadémián.
Egy leendő házaspár úgy dönt, hogy „eljátssza” az előttük álló házasságot. Hamarosan elmosódik a határ a valóság és a képzelet között. A két ember, akik mindenben egymás ellentétei, az intézményes házasság életképességét vizsgálja a férfi–női kapcsolatok archetípus helyzetein keresztül: szerelem és szabadság, elköteleződés és menekülés, vágy és félelem, humor és fájdalom. A múlt felidézésével, félelmeikkel és vágyaikkal való szembenézéssel és mindazzal, amit ki se mernek mondani. Vajon a szerelem elegendő lesz-e ahhoz, hogy elsimítsa a jellembeli, kulturális és nemzeti különbségeket, valamint a környezet nyomását? Az előadás horvát–magyar koprodukció, melyben mindkét országból szerepelnek színészek.
PÅ PLAKATEN
Alen Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatosmusicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen…
Az elmúlt évek óriási sikerei után 2026. október 16-án a világhírű hegedűművész és karmester, André Rieu ismét visszatér az MVM…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.