Látványból szerkezet – A táj és a test transzformációi Barcsay Jenő művészetében
KMETTY MÚZEUM
A Barcsay 125 – Jubileumi emlékév eseménye.
Kurátorok: Iberhalt Zsuzsa és Szabó Noémi művészettörténészek
Køb Billetter
Dato
Barcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakja, egyéni hangvételű képviselője, egy „régimódi avantgárd”, akinek életművét a klasszikus formaérzék és a modern kompozíciós gondolkodás között kialakított finom egyensúly jellemzi. Barcsay hat évtizedet felölelő munkássága mind stiláris, mind műfaji szempontból szerteágazó és változatos, azonban egy alapelv tekintetében messzemenően következetes: ez pedig a látható világban gyökerező és minden esetben érzelmeket generáló látvány újraszerkesztésének és átformálásának igénye saját vizuális rendje szerint – a rend és a harmónia megteremtése.
Barcsay művészetét korántsem könnyű feladat stiláris kategóriák mentén vizsgálni, sem az absztrakt, sem a konstruktív, de a nonfiguratív kifejezések sem írják körül látásmódjának lényegét, ezért ez a kiállítás arra a hosszú alkotói útrafókuszál, amely során Barcsay a táj és az emberi test vizsgálatától eljut a szerkezetre bontó vagy a szerkezetességet kereső figurális absztrakcióig.
A test és a táj – két örök festői téma – Barcsay gondolkodásában soha nem veszíti el eredeti szerepét, hanem mint kiindulópont, a művészi formaépítés ősforrását jelenti. A városok – főleg Szentendre jellegzetes – épületei, a dombok vonulatai és az emberi alakokból épített figuracsoportok ritmusai gyakran hasonló elv alapján épülnek fel festészetében, ugyanis Barcsay számára a természet és az emberi forma közötti analógiák keresése a rend megteremtése érdekében teljesen törvényszerű. Ez a rend nem steril és nem objektív: belső ritmusa, érzékeny faktúrája van, amely a szemlélőt is mélyen bevonja a kép logikájába.
Barcsay festészetére különösen jellemző a fegyelmezett vizuális gondolkodás. Képei nem narratívák, nem történeteket mesélnek, hanem látásmódot közvetítenek: azt, hogyan lehet a világot a kompozíció, az arány és a forma törvényei szerint újrastrukturálni. E gondolkodásmód egyik legemblematikusabb példája híres műve, a – jelen kiállításon is megidézett – Művészeti anatómia, amely nemcsak tankönyv, hanem a rendszeralkotó festői szemlélet dokumentuma is.
A Látványból szerkezet című kiállítás arra tesz kísérletet, hogy megmutassa Barcsay Jenő munkásságában azt a folyamatot, amely során a látványból szerkezet, az organikusból geometrikus, az esetlegesből pedig tudatosan felépített rend válik.
Barcsay Gyűjtemény – online katalógus megjelenése
Barcsay Jenő 1978-ban ajándékozta a Ferenczy Múzeumnak életmű-válogatását. Maga a művész választotta ki a Dumtsa utcán a kis barokk épületet, ami 1979-től egészen 2015-ig adott otthont a Barcsay Gyűjtemény válogatott műtárgyanyagának. Míg a Barcsay Múzeum épülete felújításra vár, a Fő téren található Kmetty Múzeum őrzi 2022 óta a festőmester remekműveit. Jelen felület a Barcsay Gyűjtemény kritikai feldolgozására létrejövő, kutatók számára elérhető, összegző online katalógus.
Az online katalógusezen a linkenérhető el.
A kiállítás megrendezését és az online katalógus megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
PÅ PLAKATEN
Látogasd meg Európa legkülönlegesebb, fényművészeti múzeumát! Az egykori Belvárosi Piac monumentális csarnokában lenyűgöző fényélmények, különleges vetített terek és Európa legnagyobb…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.