
KODZSUGUKILA, A BOSZORKÁNY - Kabóca Bábszínház
Dzséli, a varázsló zenész repít bennünket Afrikába, annak is a legkülönlegesebb szegletébe: saját kunyhójába.
Dzséli, a varázsló zenész repít bennünket Afrikába, annak is a legkülönlegesebb szegletébe: saját kunyhójába.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 28. august 2021, 10:30
Kedves Vásárlónk!
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a 2021.08.28-ára, 10 óra 30 perces kezdéssel a Kulipintyó Villa udvarára meghirdetett KODZSUGUKILA, A BOSZORKÁNY - Kabóca Bábszínház c. előadás új helyszínen, a balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Ház színháztermében kerül megrendezésre, változatlan kezdési időpontban.
Az új helyszín: Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtár - 8623 Balatonföldvár, Kőröshegyi út 1.
Megértését köszönjük, szeretettel várjuk az előadásra!
Zenélés közben meséli el Kaili és Szandzsi történetét, amely során megismerünk egy bátor ugróegeret, egy kecses antilopot és a könyörtelen Kodzsugukila boszorkányt. A mese során minden csoda valóra válhat, így még az is lehetséges, hogy maguk a dobok is beszélnek.
Afrikai történet bábokkal és különleges hangszerekkel.
Író: Sándor Anna
Zeneszerző: Danny Bain
Tervező: Bodnár Enikő
Rendező: Szántó Viktória
Szereplő: Danny Bain
Műhelymunkák: Benkő Krisztina, Kerekes Péter, Zsida Ágnes
Technika: Bálint Benedek, Boros Zoltán
Ajánlott korosztály: 3 éves kortól, az előadás hossza 50 perc.
Egy csíki falu színjátszóköre megelégeli, hogy a pestiek szerint: székely az, akinek a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék. Jókedvükben létrehoznak egy színjátékot, amiben ötvöződik a székely humor és pajzánság a tánccal, zenével, énekkel.
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A humorban bővelkedő vígjátékunk különlegessége, hogy Nagy Sándor közel negyven karaktert kelt életre.
Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a…
Készülj egy igazán különleges – mondhatni földön túli élményre! Steven Spielberg szívmelengető mesterműve, az E.T. – A földönkívüli, a filmtörténet…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.