Az osztrák Martin Haselböck rendkívül színes egyéniség: karmester, orgonaművész, zenekaralapító, zenetudós. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén előbb a régi zene specialistájaként Haydn műveit vezényli, majd a második részben Liszt elismert tolmácsaként egy ritkán felcsendülő alkotás mellett egy ismeretlen mű magyarországi bemutatóját is hallhatjuk jóvoltából.
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Piątek, 3 Marca 2023 19:30
Haydn koncertáriáját és Liszt drámai jelenetét a hazai énekestársadalom fiatal kiválósága, a Virtuózok adásaiban ismertté vált szoprán, Kristóf Réka tolmácsolja.
Joseph Haydn második londoni útjára (1794–95) komponálta 100., G-dúr szimfóniáját, mely a szelíd Allegretto második tételt időről időre délceg indulóvá változtató ütőhangszeres effektusok (valójában a korban divatos „törökös” csinnadratta), valamint a tétel vége felé megszólaló trombitafanfár alapján kapta a „Katona” melléknevet. A szimfóniával egy időben keletkezett és hasonlóképpen a második londoni úthoz kapcsolódó Scena di Berenice (Berenice jelenete) a kor divatos műfaja, a koncertária szellemében teremt drámai légkört a koncertpódiumon. A szöveg Pietro Metastasio Antigono című operájának részlete. Berenice Demetriót siratva panaszolja keserű sorsát, arra vágyva, hogy szerelmének társa lehessen a halálban. Akárcsak Haydn Berenicéje, drámai jelenet Liszt Jeanne d’Arc-ja (1845–1874/75) is, mely Alexandre Dumas költeményére készült. A kompozíció zongorakíséretes változatban is fennmaradt, ezúttal azonban az 1858-as, eddig kiadatlan zenekari verziót ismerheti meg a közönség. A műsort záró Liszt-alkotás, az Ünnepi hangok című szimfonikus költemény 1854-es ősbemutatóján bevezető zeneként hangzott fel Schiller Die Huldigung der Künste (A művészetek tisztelete) című drámai költeménye előtt.
Joseph Haydn: G-dúr („Katona”) szimfónia, Hob. I:100
Joseph Haydn: Berenice jelenete – koncertária (Berenice, che fai?), Hob. XXIVa:10
***
Franz Schubert-Liszt Ferenc: Az ifjú apáca (Die junge Nonne)
Franz Schubert-Liszt Ferenc: Margit a rokkánál (Gretchen am Spinnrade)
Liszt Ferenc: Jeanne d’Arc a máglyán – drámai jelenet szopránhangra és zenekarra (1858-as változat magyarországi bemutatója)
Liszt Ferenc: Ünnepi hangok – szimfonikus költemény
Kristóf Réka szoprán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Martin Haselböck
A legsikeresebb magyar rockopera monumentális országos koncertturnéja, sztárelőadókkal és elképesztő látvánnyal. A koncertsiker egyedülálló látvánnyal és technikai megoldásokkal került bemutatásra és így az ország egyik legnagyobb és legizgalamasabb koncettturné produkciója.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák…
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Seregi László / Szergej Prokofjev Rómeó és Júlia Balett három felvonásban
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
