Háry mitikus személlyé növekedett irodalmunkban. Az obsitos mélységesen magyar típus. Mélységesen igaz mese. Egy szomorú helyzetet, egy szomorú embert fogalmazott meg és testesített meg vidáman. A helyzet rossz, reménytelen, és miután Háry képtelen megváltoztatni a jelent és a jövőt, kárpótlásul megváltoztatja a múltat. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 12. vasárnap, 10:30
Mivel nem sok jó jutott neki életében, vigaszul megajándékozza önmagát és derülő közönségét-környezetét a múlt szépségével. – Molnár Gál Péter, színikritikus
Háry János, a kiszolgált obsitos igazi, régi vágású mesemondó. Történetei tele vannak humoros és groteszk helyzetekkel, váratlan találkozásokkal – színpadra, sőt bábszínpadra kívánkozó kalandokkal. Kodály Zoltán daljátékát először 1972-ben mutatta be a Bábszínház, Szilágyi Dezső átdolgozásában, Koós Iván és Bródy Vera tervezésében, Szőnyi Kató rendezésében. A produkció a színház komolyzenei repertoárjának emblematikus darabja lett, mely méltán aratott nagy sikert világszerte. A Kodály-év kitűnő apropó arra, hogy a közönség újra láthassa ezt a legendás előadást, amely egyszerre ad élményt minden korosztálynak és különös értéke, hogy egyszerre szolgálja a gyerekek zenei nevelését és (báb)színház iránti érdeklődésének felkeltését. – Meczner János, igazgató
Zeneszerző: Kodály Zoltán
Szövegkönyv: Paulini Béla és Harsányi Zsolt
Bábszínpadi adaptáció: Szilágyi Dezső
Bábtervező: Bródy Vera
Díszlettervező: Koós Iván
Asszisztens: Bánky Eszter
Zenei vezető: Miklósi Gabriella
Felvételről közreműködik a Londoni Filharmonikus Zenekar (vezényel: Kertész István)
Szőnyi Kató rendezését felújítja: Meczner János
Háry János: Kemény István / Pethő Gergő
Örzse: Bánky Eszter / Pájer Alma Virág
Mária Lujza: Kovács Judit
Marci bácsi, Bíró: Barna Zsombor / Pethő Gergő
Ferenc császár: Papp Orsolya m. v.
Császárné, Burkus silbak: Kovács Katalin
Magyar silbak: Rusz Judit
Napóleon, Diák: Beratin Gábor
Ebelasztin lovag, Kétfejű sas, Öregasszony: Csajághy Béla
Krucifix generális: Juhász Ibolya
Lucifer: Tatai Zsolt
Udvarhölgyek: Radics Rita / Semjén Nóra
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
musical Szöveg: TIM RICE Zene: ANDREW LLOYD WEBBER Hangszerelte: DAVID CULLEN Fordította: Bárány Ferenc
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára Opera IC Audiofil sorozat
Dumaszínház est
A megújult Citadella egyik legizgalmasabb újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás. A nyugati ágyútoronyban kialakított, több mint 1700 négyzetméteres tárlat…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
