DOHNÁNYI/1 - LISZT // DOHNÁNYI // SCHUBERT // PERÉNYI // HOLLERUNG
Liszt: Funérailles (Farkas Ferenc hangszerelése)
Dohnányi: Csellóverseny
Schubert: C-dúr (Nagy) szimfónia
Perényi Miklós - cselló
vezényel: Hollerung Gábor
Liszt: Funérailles (Farkas Ferenc hangszerelése)
Dohnányi: Csellóverseny
Schubert: C-dúr (Nagy) szimfónia
Perényi Miklós - cselló
vezényel: Hollerung Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 5. hétfő, 19:30
Mai hangversenyünkön elsőként Liszt Funérailles („Temetés”) című zongoraművének Farkas Ferenc által készített bravúros zenekari átiratát hallhatják. Az 1848-as forradalom leverése, Batthyány miniszterelnök és az aradi vértanúk kivégzése felett érzett gyászában írta Liszt 1850 és 1852 között az 1849 október alcímet viselő Funérailles-t, mely Liszt Ferenc életművének egyik kiemelkedő mesterműve. Zenei anyaga egyértelműen magyar, formája változatos: bevezetés - A - B - C - kóda.
Ezt követően Dohnányi Ernő 1904-ben komponált Csellóversenye hangzik el, melyet az Európa-szerte ismert művész 27 éves korában szerzett. A mű érdekessége – s ezért említik egyes források Konzertstück néven is –, hogy nem virtuóz, hanem alapvetően lírai hangvételű. A darab Perényi Miklós gordonkaművész előadásában hangzik el, aki a koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik.és először lép fel a BDZ-vel.
A hangverseny második felében Schubert Nagy C-dúr szimfóniája csendül fel. „Aki ezt a szimfóniát nem ismeri, az keveset tud Schubertről” – írta Robert Schumann erről a műről. A Schubert-szimfóniák számozását tekintve teljes a zűrzavar, attól függően, hogy a befejezés, vagy a bemutatás időpontját tekintik-e mérvadónak. A biztonság és bizonyosság kedvéért napjainkban e szimfóniát „nagy” C-dúr-ként és 9-es számmal emlegetik. A szimfóniát a szerző 1825-ben írta Bad Gasteinban, és életében nem került bemutatásra. Halála után tíz évvel Robert Schumann adta a kéziratot Mendelssohnnak, aki 1839-ben, Lipcsében mutatta be, és ezzel indult diadalútjára.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A Koyaanisqatsi sikere után az amerikai rendező, Godfrey Reggio műhelyében megszületett a Qatsi trilógia.
A „Popzene időgépben” koncepció mögött mindenki által ismert kortárs popsikerek és örökzöld popslágerek swingesített, jazzesített, doo-woposított, Motown-hangzású soulba ültetett feldolgozásai…
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!