Dalok a Pesti Holdfényben - Zerkovitz Béla dallamaival
„A Vampeticsben banda játszott, messziről egy Cerkovácot”
„A Vampeticsben banda játszott, messziről egy Cerkovácot”
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 24. péntek, 19:00
A MONARCHIA OERETT BEMUTATJA:
DALOK A PESTI HOLDFÉNYBEN
Zerkovitz Béla a „slágergyáros” dallamaival
„A Vampeticsben banda játszott, messziről egy Cerkovácot”
Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja. Benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe, Zerkovitz melódiáiban tárult lelkének legmélye az éltető napvilág felé. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, hogy így vagy úgy, de mindenkire hatott.
A szerző több mint 1400 slágert hagyott az utókorra, amelynek egy része ma is a legnépszerűbb melódiák közé tartozik. Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát.
Nem csak itthon, hanem Európa szerte játszották nagy sikerrel a színházak, melódiáit, aminek jó része Budapesthez kötődik. Dúdolták Berlinben, Lipcsében, Hamburgban, Bécsben, Párizsban, Milánóban, épp úgy, mint Moszkvában. De bemutatták darabjait Amerika számos színházában is, és tapsoltak dallamira Észak-Európában épp úgy, mint a déli városok színházaiban.
Operettjeit a mai napig rendszeresen felújítják színházaink, slágerei velünk élnek, ezernyi új hangzásvilágba helyezve, sokszor nem is tudatosodva, hogy mindezek alkotója Zerkovitz Béla.
Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk Asszonykám, adj egy kis kimenőt Látta-e már Budapestet éjjel Az egyiknek sikerül a másiknak nem Hulló falevél Van a Bajza utca sarkán egy kis palota Éjjel az omnibusz tetején Uncili, smuncili Ez a föld a hazám Párizsban huncut a lány Tanulj meg fiacskám komédiázni Lehoznám néked a csillagokat Gyere, te nímand
Csak néhány abból, a tengernyi slágerből, amelyek örök időkre bevésik az emberek szívébe magukat. Zerkovitz Béla valahogy hozzátartozik már magyarságunkhoz, mint a kanyagó Duna hullámai, vagy a lenyugvó nap a Balatonnál, a Budai vár, a 7-es busz, meg a Keleti pályaudvar.
A Monarchia Operett látványos koncert előadásában egymás után zendülnek meg a régi emlékek és válnak egyszeriben mai élményekké mindez az örökérvényű, világhírű dallamokkal.
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Hegedűfejedelem Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, Op. 61 Richard Strauss: József-legenda, Op. 63
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása..
Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!