Candide
Candide, avagy a radikális optimizmus.
Jegyvásárlás
Aktuális előadások
Az, hogy Voltaire Candide-jával kívánok foglalkozni, az optimizmus szóhoz kapcsolódik. Ahhoz a lenyűgöző szóhoz, amely ma már inkább gúny tárgya lett, vagy épp gyengeségként kezelik. Lényege mintha visszahúzódott volna a valóságtól való félelem miatt.
Mit jelent ma optimistának lenni? Egyáltalán lehetséges még? Lehet-e ma jobbat remélni?
Ezért illesztettem a címbe még egy szót, amely manapság nagyon is ismerős: a radikalizmus.
Ez a Candide egy egyszerű optimista - ez a Candide radikális optimista.
Innen ered a darab címe: Candide avagy a radikális optimizmus.
A regény végén egy fantasztikus társaság gyűlik össze Isztambulban: Candide - az optimista diák, Pangloss - a professzor, Martin - a manicheus, Paquette - a prostituált, Cacambo - a latin-amerikai vándor, Kunigunda - a vesztfáliai bárónő és egy öregasszony, akinek a fenekéből hiányzik a fele. Ők szembenéznek a nagy kérdéssel: mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme?
Ekkor egy bölcs mufti így felel nekik: „Ez nem a ti dolgotok.”
És ők munkához látnak a kertjükben.
Ma az optimizmus betegségnek számít, és a kertben való munkálkodás annyit tesz, mint homokba dugni a fejünket. Éppen ezért érdekes megnézni, hogyan tudja egy mai Candide elmesélni ezt a történetet.
Nietzsche A tragédia születése című művében ezt írja:
"E tekintetben a dionüszoszi ember Hamlethez hasonlít: mindketten bepillantottak a dolgok lényegébe, láttak és megismertek, és a tudás elundorítja őket a cselekvéstől; mert tetteik a dolgok örök lényegén mit sem változtathatnak, nevetségesnek vagy szégyenletesnek érzik, amit elvárnak tőlük, azt, hogy a kizökkent világot ismét helyretolják. A tudás a cselekvés gyilkosa, aki cselekszik, illúziók fátylába kell burkolóznia - ez a hamleti tanítás, s nem a holmi álmatag Mafla Jánosról szőtt olcsó bölcselkedés, aki a túl sok töprengés, mintegy a lehetőségek sokasága miatt nem jut el a cselekvésig; dehogy a törprengés, dehogy! az igazi tudás, az iszonyatos valóba nyert betekintés nyomja el a cselekvés minden indítékát." (ford. Kertész Imre)
Nietzsche szerint ebből a helyzetből csak két kiút létezik: a szublimáció és a komédia.
A szublimáció művészi tevékenység, a művészet pedig a megváltó angyal, a gyógyító erő, a borzalom művészi megszelídítése. Az energiák újrafókuszálása, a negatív megoldások pozitívakkal való helyettesítése; az egyén eltávolodik önmagától, és esztétikai aktusként szemléli saját létezését (mint egy zenész, rendező, író, festő).
A komédia pedig a képtelenség undorának művészi levezetése. Teremtő őrület. Always look on the bright side of life!
A szublimáció és a komédia között meséljük el Candide - a radikális optimizmus történetét.
Alekszandar Popovszki
Ajánló
Wolfgang Amadeus Mozart FIGARO LAKODALMA Vígopera két részben olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!