Bogyó és Babóca

Drámairodalmunk egyik alapműve Vörösmarty műve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. Színházaink műsorán folyamatosan szereplő alkotás, az előadások stílusa korszakról-korszakra változik a mesei ábrázolástól posztmodern kompozíciókig.

táncmesejáték 90 percben 13 tánciskola közel 300 tagja és profi táncművészek előadásában Karácsonyi vendégségbe várja barátait a 3 testvér. A legkisebb, Klára egy Diótörőt kap ajándékba, amin összevesznek testvérével, Misivel. A kislány álmában a gonosz Egérkirálynő és hadserege betör a szobába, de a hős Diótörő katona párbajra kényszeríti és legyőzi. Klára lovaggá üti hős megmentőjét, aki katonából herceggé változik. Útra kelnek a havas erdőn és a tengeren keresztül, hogy megérkezzenek a Diótörő birodalmába, a szépséges Csipkepalotába, ahol Cukorország lakói együtt ünneplik a herceg és Klára egybekelését.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.