Podujatie


Befejezetlen szimfónia
3

Befejezetlen szimfónia

Kalauzunk az ismert és ismeretlen értékek világában a fiatal magyar zongoraművészek egyik legjobbja és a hazai karmesterek középgenerációjának népszerű, sokoldalú képviselője.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: štvrtok, 21. marec 2024, 19:30

BEFEJEZETLEN SZIMFÓNIA

Műsor:
TAKÁCS JENŐ: Antiqua Hungarica, op. 47
DOHNÁNYI ERNŐ: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
***
FRANZ SCHUBERT: VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfónia, D. 759

Fejérvári Zoltán zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely

Ezen a hangversenyen a szünet előtt és a szünet után felhangzó művek között éles választóvonal húzódik. Először két magyar darabot hallunk: Takács Jenő és Dohnányi Ernő kompozíciója, bár sok évtizede keletkezett, máig arra vár, hogy a zenésztársadalom és a közönség felfedezze. Schubert Befejezetlen szimfóniája azonban a zeneirodalom legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Kalauzunk az ismert és ismeretlen értékek világában a fiatal magyar zongoraművészek egyik legjobbja és a hazai karmesterek középgenerációjának népszerű, sokoldalú képviselője.

A 103 évet élt Takács Jenő (1902–2005) a Sopron megyei Cinfalván született és a burgenlandi Siegendorfban halt meg, hosszú és valószínűtlenül változatos pályája során azonban megfordult Budapesten, Berlinben, Kairóban, bejárta Japánt, Kínát, és tizennyolc esztendőt töltött Amerikában. Az Antiqua Hungarica életművének egyik reprezentatív darabja. Dohnányi Ernő (1877–1960) Berlinben, 1914-ben fejezte be Variációk egy gyermekdalra című sziporkázóan szellemes és elegáns kompozícióját, amely a magyar közönség által Hull a pelyhes fehér hó… kezdetű szöveggel ismert, több száz éves (már Mozart által is feldolgozott) dallamra épül. Schubert VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfóniája 1822-ben keletkezett, s annak ellenére, hogy a műből csak két tétel készült el, a romantikát előlegező kompozíció a zenetörténet egyik legnépszerűbb darabjává vált. A briliáns technikájú, mindig elmélyülten muzsikáló Fejérvári Zoltán (1986) korosztályának egyik legkiválóbb magyar zongoraművésze, Kesselyák Gergely (1971) minden műfajban és stíluskorszakban otthonos karmester, akinek produkcióit magabiztos szakmai felkészültség és közvetlen, természetes kifejezésmód jellemzi.

Naša ponuka


1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.

Vincenzo Bellini operájának hősnője tudtán kívül nyaktörő magasságban egyensúlyoz, míg e főszerep megformálója okvetlenül tudatában van annak, hogy a bel canto egyik legszebb és legkockázatosabb szólama az övé.

A Bohemian Betyars és a Parno Graszt együttműködése már évek óta tart, és egy egyedülálló zenei fúziót hozott létre, amely a magyar zenei szcéna egyik legérdekesebb és legszerethetőbb kollaborációjává vált. A két zenekar különleges stílusokat képvisel: a Bohemian Betyars a folk-punk, világzene és balkáni hangzás keverékével, míg a Parno Graszt a tradicionális cigány népzenét képviseli.

Tipy


A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…

A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És…

Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00

položka/y v košíku

celkom:


Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.