Új szín jelenik meg az Auer fesztivál kínálatában a tánc, az irodalom, a költészet, a leírt és az improvizált zene találkozásából. A két egyfelvonásost tartalmazó estben a zenészek, színész-táncosok a színház misztériumán keresztül világítanak rá a két magyar művészóriás, Bartók és Ady univerzumának párhuzamaira, sorsszerűségük azonosságaira. więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 22 Stycznia 2022 18:00
BARTÓK ÉS ADY: 5. VONÓSNÉGYES / APRÓ, VÉRES BALLADÁK
Műfaj: fizikai színház
Író: Bartók és Ady
Rendező: Horváth Csaba
A Pannon Várszínház, a Forte Társulat, a Mendelssohn Kamarazenekar és a Lukács Miklós Cimbiózis Trió közös produkciója
Új szín jelenik meg az Auer fesztivál kínálatában a tánc, az irodalom, a költészet, a leírt és az improvizált zene találkozásából. A két egyfelvonásost tartalmazó estben a zenészek, színész-táncosok a színház misztériumán keresztül világítanak rá a két magyar művészóriás, Bartók és Ady univerzumának párhuzamaira, sorsszerűségük azonosságaira. Ady és Bartók kortársak voltak, akik távolról figyelték és tisztelték egymást. Mindketten nyelvújítónak számítottak koruk művészetében és bár nem igazán volt közöttük személyes kapcsolat, néhány dokumentum azt igazolja, hogy hatottak egymásra. Erről tanúskodik Bartók hagyatékának könyvtárában az Ady verseskötetekben talált több mint másfél száz ceruzás jelölés. Bartók op.16-os dalciklusa pedig az egyetlen olyan műve, ahol a szerző konkrétan a műköltészetből merít, azaz Ady versekre komponál. Az est első részében látható koreográfia inspirációja Bartók Béla szellemi hagyatéka, illetve egy konkrét műve: az 5. vonósnégyes, míg a szünet után Lukács Miklós cimbalomművész–zeneszerző Ady Endre rövid novellái ihlette – a kortárs zene, a jazz és a különböző népek népzenéinek ötvözetéből álló – zenéje adja az alapot. Horváth Csaba rendező-koreográfus segítségével így egyszerre lehet jelen a kortárs és a 20. századi művészet, hogy egy összművészeti élményben részesüljön a közönség, s mindezt a modern színház világában.
5. VONÓSNÉGYES:
Szereplők: Fehér László, Gyulai-Zékány István, Horkay Barnabás, Krisztik Csaba, Widder Kristóf
Közreműködik: a Mendelssohn Kamarazenekar
Jelmeztervező: Benedek Mari
Fény: Payer Ferenc
Produkciós vezető: Nádasdi Szandra
Koreográfus: Horváth Csaba
APRÓ, VÉRES BALLADÁK:
Szereplők: Fehér László, Földeáki Nóra, Krisztik Csaba, Pallag Márton, Rudolf Szonja, Widder Kristóf
Közreműködik: Lukács Miklós Cimbiózis Trió (Lukács Miklós – cimbalom, Orbán György – nagybőgő, Gyárfás Attila – dob)
Zeneszerző: Lukács Miklós
Jelmeztervező: Benedek Mari
Fény: Payer Ferenc
Szöveggondozás: Földeáki Nóra, Horváth Csaba
Rendezőasszisztens: Garádi Gréta
Produkciós vezető: Láposi Réka
Rendező: Horváth Csaba
Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
Misztikum, szenvedély és sötét titkok a színpadon – érkezik a Rebecca musical!
Egy magányos csavargó, akinek semmije sincs – csak a szíve. Egy árva kisfiú, aki minden szeretetre éhes. Egy hideg, szürke…
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
