program


A kamarazene gyöngyszemei 1.
2

A kamarazene gyöngyszemei 1.

Műsor:
Mozart: B-dúr szerenád („Gran Partita”) KV. 361
Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Tirsdag, 18. Oktober 2022 19:00

A kamarazene gyöngyszemei 1.
Közreműködik: Kodály Filharmonikusok művészei

Vezényel: Bényi Tibor

A fúvós hangszerek XVIII. századra tehető fejlődése eredményezte az ún. Harmonie-Musik műfaj létrejöttét. Ez nem más mint egy legalább nyolc tagból álló fúvós kamaraegyüttes, melyben az egyes instrumentumok párosával szerepelnek. Közreműködésük leginkább kerti ünnepségeken, lakomák alatt, vadászatokon és katonai alkalmakon volt szokásos. Helyzetüket jelentősen megerősítette II. József egyik intézkedése,  mely hivatalos udvari szolgálattá nyilvánította a Harmonie-Musik gyakorlatát. Az ebből a műfajból származtatható hét tételes B-dúr szerenád, vagy más néven „Gran Partita” egyike Mozart legjelentősebb kamaraműveinek. Előadó apparátusa két oboát, két klarinétot, két basszetkürtöt, négy kürtöt és két fagottot alkalmaz, melyhez egy nagybőgő is társul. A B-dúr szerenád 1781-ben  az Idomeneo című operával egy időben keletkezett. Tételei teljes gazdagságában mutatják be Mozart kompozíciós művészetét, alkotói fantáziáját. Sorra jelennek meg benne a vígoperák alakjai, a bensőséges románc-hangulat, a mesteri variációs technika, vagy akár a Don Giovanni démoni világa. A zeneszerző bámulatos gazdagsággal aknázza ki az egyes fúvóshangszerek kombinációjából adódó hangszerelései lehetőségeket. A Grand Partita zenei anyaga a korabeli szerenád műfaj szinte valamennyi jellegzetes tételtípusát, karakterét felvonultatja.

1. Largo – Allegro molto
2. Menuetto
3. Adagio
4. Menuetto
5. Romanze. Adagio
6. Thema mit Variationen. Andantino
7. Rondo. Allegro molto

Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20.
Mendelssohn-Bartholdy 1825-ben keletkezett Esz-dúr vonósoktettje a 16 éves zseni  egyik első igazán jelentős kompozíciója. A gyakorlatilag kettős vonósnégyesre szánt mű valósággal új műfajt teremtett  a kamarazene irodalomban. Egyik méltatója C. Wilson ezekkel a szavakkal jellemezte:  „Fiatalos lendülete, ragyogása és tökéletessége a XIX. századi zene egyik csodájává teszi.” Az ajánlás az ifjú zeneszerző tanárának, Eduard Rietz-nek szól. Mendelssohn szándéka szerint a két vonósnégyesnek egységes, kamaraznekari hangzással kell megszólalnia és „egy szimfónia stílusában kell játszani.” A teljes mű időtartama körülbelül fél óra, melynek súlypontja az első Allegro moderato tétel. Ezt egy itáliai hatást mutató, gagliarda  ritmust idéző Andante követi, melyben az egyes szólamok már differenciáltabban szólalnak meg.  Harmadikként a Szentivánéji álomból jól  ismert, a tündérvilág hangulatát árasztó Scherzót élvezhetünk, mely surranó iramával, villódzásával már jellegzetesen mendelssohni hangon szólal meg. A Presto zárótétel ezzel szemben a legszigorúbb ellenpontos szerkesztéssel indul. A nyolc részes fugátó egy homofón témában jut csúcspontára, amely Händel híres Halleluja kórusából származó idézet. Az Oktettet a világhírű karmester Arturo Toscanini zenekari változatban is műsorra tűzte, de maga Mendelssohn is kísérletezett különböző további átdolgozásokkal.

Aktuelt


Penelope Skinner A legenda háza (Lyonesse) fordította: Zöldi Gergely

Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.

PÅ PLAKATEN


A Fehérlófia az egyik legösszetettebb és legszebb, az egyik legrégibb és a legősibb elemeket bemutató mesénk. Abból az ősi időből…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.