Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy ő megtalálta a kór ellenszerét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wednesday, November 08 2017 7:00PM
Karel Čapek: A fehér kór
Őrült rendszer, de van benne beszéd, parafrazeálta valaki – illetve valakik, mert olyan poén ez, hogy sokaknak az eszébe juthat, tehát jutott is – Shakespeare Hamletjének kissé sarkos, ám annál magvasabb állítását a XX. század valamelyik totalitárius diktatúrájáról: hogy a Hitler, vagy a Sztálin nevével fémjelzettet illette vele, ma márösszemosódik – bár ettől még nem lesz mindegy.
Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy ő megtalálta a kór ellenszerét. Csakhogy nem hajlandó a receptet közkinccsé tenni, amíg a haza, és a többi hazák felelős vezetői meg nem fogadják, hogy felhagynak minden háborúval.
Vagyis magyarán: mondjunk le mindenről, ami az életet vadromantikussá, harsány tartalommal kitöltötté, emlékmű után kiáltóvá, hősi eposzban elbeszélhetővé teszi – cserében azért, hogy élünk. Hogyan válaszol erre a kihívásra a Haza; a Haza vezetői, a Haza derékhada; és végül, de nagyon is utolsósorban a nép, az istenadta Nép – erről szól Čapek darabja.
Tényleg (de most őszintén): Önök hogyan válaszolnának?
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A Szente Vajk vezette, megújult Erkel Színház egyedülálló hangulatából és az olasz nyár életérzéséből született ez a könnyed, zenés előadás. Kisváros az olasz tengerparton, annak is varázslatos, napfényes főtere. Nem is lehet ennél jobb hely, hogy szerelemről, vágyról, tavaszról szóljanak az örökzöld slágerek. Imádnivaló, bolondos szereplők gabalyítják a szerelmi szálakat: Don Tomao, a korosodó amoroso, könnyűvérű szobalánya, egy leleményes panziósnő, a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló presszós, az életunt milliomos és a többiek, mind kergetik az álmaikat, míg a komédia közepén ott áll szédülten egy magyar lány, Viktória, aki egy szót se ért olaszul. Ebből nem sülhet ki más, csak két és fél óra fergeteges vidámság.
Elemi erők, szilaj ritmusok, pajkos játékosság és sodró vágyak, a Margitszigeti Színház különleges koncertjén, ahol szimfonikus zenekar és kórus kíséretében…
A Zenegyűlölő 3.0 Leszámolás a filmzenével – szimfonikus zenei stand-up Janklovics Péterrel
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
