Divadlo, Irodalom

Kivételesen izgalmas, egyedülálló estének lehetnek tanúi a kuriózumokra fogékony érdeklődők.

A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából – koncertszínházi előadás

"A zene szült engem s a nemzedékem.

A zene az utolsó menedékem.”

Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.

Ha a 20. század irodalmi párosait kell megnevezni, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár mellett Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szintén említést érdemel, bár közös életük nem tartott sokáig. Kettejük életútja külön-külön is izgalmas felfedezést ígér, ugyanakkor költői nyelvük is változást hozott a korábban uralkodóhoz képest.

És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.

Ady Endre írásai ma is érvényesek. Azok a gondolatok, amiket a publikációiban megfogalmazott, kortalanok vagy mondjuk úgy, hogy ma is aktuálisak.

„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.”
(Ruth könyve)
Márai Ilona naplójának megjelenése az idei év irodalmi szenzációja.

OTIUM VISU – azaz irodalommal látni. E mottó jegyében folytatódik, immár harmadik alkalommal, az irodalmi est, amely a Magyar Nemzeti Bank képzőművészeti gyűjteményét bemutató Szférák között című kiállításhoz kapcsolódik. Az est házigazdája Juhász Anna Prima díjas irodalmár. Meghívott vendégek: Dragomán György József Attila-díjas író, műfordító és Simon Márton költő, műfordító.

Írta: Ferenczfi-Faragó Eszter
Előadja: Gyulai Zsuzsa Radnóti-díjas versmondó

Kapunyitás: 18:40

Színmű

Szerző: Arany János

Moderátor: Kurucz Éva

Műsoridő: 70 perc, egy részben.

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segíti az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Olvasó-gondolkodó színház zenével.

Saly Noémi irodalom- és helytörténész előadása

Kortárs irodalmunk egyik legnépszerűbb költőjének, műfordítójának, nyelvészének életmű-estje különleges élményt kínál a közönségnek.

(SZÍNHÁZ)

(SZÍNHÁZ)

Kapunyitás: 18:40

A Várkert Irodalom szezonzáró estje a VárkertFeszten, az Öntőház udvar színpadán látható majd május 31-én. A versek és a dalok szárnyán Szabó Magda írónő kedvenc helyszínére, az ókori Görögországba utazunk. „Borzasztó ez a szenvedély, hogy ha az ember külföldön van, mindenhova be akar rohanni” – fogalmaz az írónő.

Ami naponta közel kerül hozzánk, az sodor el talán bennünket a legnagyobb távolságokba egymástól.
Mintha attól tartanánk, hogy a közelkerülésben elveszünk.
Hisz az add-vedd-vidd-éld sürgetése tele van kéretlenséggel.

Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.

Politikusi szerepvállalása és korai halála már-már elfedte a tényt, hogy Szőcs Géza a legkiválóbb, legizgalmasabb kortárs költőink egyike.