Teatr

A darab főszerepében BALÁZS ANDREA, országos népszerűségnek örvendő színésznő újra együtt dolgozik Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással, így a nagy sikerű Tortúra eredeti stábja ismét valami emlékezeteset alkothat a színházrajongók örömére.

két szereplős színmű

zenés vígjáték

tragédia magyar nyelven a Szophoklész Élektrájából

Dürrenmatt kommersz koncepcióba csomagolva mutatja meg, hogyan szigetelődik el az ember egy földalatti bunkerben, hogyan válik kiszolgáltatottá egy korrupt rendőrök és bűnözők által uralt világban, hogyan kezd viszonyt a bűnöző barátnőjével – illetve hova vezet végül ez a kezdetben gyümölcsöző vállalkozás…

Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.

Dumaszínház est

vígjáték két felvonásban

14+
150 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: árnyjáték, bunraku

Drámai példázat a jóságról.

Háború van, a város lángokban áll. Mindenki fejvesztve menekül. A kormányzóné is, akinek hátra hagyott csecsemőjét szolgája, Gruse magához veszi. A lány a sajátjának mondja gyereket, ám az újra feltűnő vőlegénynek hiába bizonygatja az ellenkezőjét. Amikor a kormányzóné újra magának követeli a gyereket, Acdak, a bíró a kaukázusi kör középre állítja a kisfiút, és az „anyák” húzni kezdik… Bertolt Brecht meséje a háború iszonyatában megőrzött szeretetről és emberi méltóságról.

A Bányavidék trilógia 3. része.

Tóth Auguszta önálló estje.

2 óra 10 perc, szünet nélkül

Dumaszínház est

Az Orlai Produkció a Fügével közösen mutatja be az Egyasszony című darabot Tenki Réka előadásában.

Bernard Slade: Jövőre Veled ugyanitt
A Pesti Művész Színház vígjátéka

Dumaszínház est

monodráma két szereplőre egy részben

FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

A történet egy zárkózott kisfiú, Lackó, álmáról szól, aki egyetlen „barátját”, a féltve őrzött üveggolyóját hiába keresve elalszik. Álombéli utazása során rengeteg kalandban lesz része, megismerkedik számos emberi tulajdonsággal rendelkező állatfigurával, a Gombával, a szófacsaró Seregélyekkel, az igazmondó Vakondokokkal, a Sánta Kutyával a Pukkancs Egérrel, a titokzatos Keresztes Pókkal.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

TE RONGYOS ÉLET… ORSZÁGOS PREMIER II.
Kálmán Imre – Meskó Zsolt
Egy élet, ami maga is operett. Egy darab, amit látni kell.

Dumaszínház est

„A képzelet ősi szava, a maya, ami egyet jelent a mágiával, lelkünk varázshatalmával, amivel meg tudjuk szépíteni, és el is tudjuk rontani életünket. A sorsalakítás művészetéről kívánok beszélni.” (M.P.)

Az előadás a DEKK projekt része.

Az élet véges. 40-nél van vége. Vagy nem…?

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.

Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.

A történet a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű csavargó és egy utcára kitett, árva gyermek találkozásáról szól. A gyermeket, azaz a kölyköt a csavargó saját fiaként neveli fel, ám a két különböző ember közös élete korántsem konfliktusmentes – rengeteg vicces, csacska helyzetet szül.

Vígjáték két részben

Edit néni, a nyugdíjas tanítónő bejárati ajtaján beragad a zár, pont akkor, amikor indulna otthonról. Amikor motozást hall kintről, kikukucskálva a függönyön szembe találja magát egy betörővel, Bandival, aki szerencséjére épp hozzá készül betörni.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

Gyermekkorban az emberek nagytöbbségében egyaránt ott bujkál még a művész, az előadó és a néző is! De vajon mi dönti el azt, hogy ki melyik oldalon fog állni mire felnő? Egy széken ül majd a színpaddal szemben, vagy kiáll a nézők elé a világot jelentő deszkákra. Hol az a katartikus pillanat, amikor egyaránt megmozdul a lélek és a tudat, és elindulunk a vágyaink által kijelölt úton?!

Murányi Tünde, Kálid Artúr, Stubnya Béla és Horváth Károly a legkönnyesebb komédiában.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.