Teatr

Nevetős-sírós, léleksimogató történet, rengeteg humorral és küzdelemmel az újrakezdésért.

Mitől halhatatlan egy mű? Talán attól, hogy túlmutat a földi, profán dolgokon, és egyetemessé válik. A Hamlet ilyen mű...

A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Nálunk például Szerednyey Bélával és Détár Enikővel, hogy csak két nevet említsünk.

a Kőszegi Várszínház és Bartók Kamaraszínház vendégjátéka

esőnap: augusztus 10. (vasárnap)

Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát.

a Veres1Színház vendégjátéka

esőnap: 2025. augusztus 17. (vasárnap)

Dumaszínház est

operett

2025 tavaszának musical szenzációja fergeteges show-t ígér! A „Nagy Gatsby kor” New York-ja! Ír bandák, olasz gengszterek, mindezekre egy revüszínház kulisszái mögül kitekintve! Egy misztikumokkal teli korszak, amikor még hittel hittünk a varázslatok létezésében! Művünk a Tesla musicalben is megtapasztalt szenzációs LED látványvilággal és hatalmas táncképekkel megfűszerezve tiszteletnyilvánítás a világhírű magyar származású bűvész Harry Houdini és kortársai előtt!”

Biblia show
zenés bibliai képeskönyv
Zene: Wolf Péter Szöveg: Fábri Péter

Peter Quilter brit drámaíró zseniális komédiáját Európában először a Karinthy Színház mutatja be a közönségnek.

Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.Sylvia Plath Az üvegbúra című regénye a huszadik század sokat elemzett és idézett kultuszműve. Az önéletrajzi ihletésű történet egyrészt a nővé válás stációit mutatja be kíméletlen őszinteséggel, másrészt a kamaszkor és a felnőtt lét közti átmenet bizonytalanságokkal teli időszakának lenyomata. A belső félelmek, az önazonosság-keresés elemi erejű megfogalmazása.„Egyébként az életben minden megírható, feltéve, hogy a beleid elég erősek hozzá és a képzeleted működik.A kreativitás legnagyobb ellensége az önbizalom hiánya. Téged pedig annyira leköt a növekvő kényszer, hogy függetlenné válj, hogy szembenézz a hatalmasnál is hatalmasabb emberevő világgal, hogy ez meg is bénít: tested-lelked lázad az ellen, hogy egy meghatározott szerepnek rendeld alá magad egy meghatározott életben.”
Sylvia Plath: Naplók

A korhű dokumentumokra épülő történet arra keresi a választ, hogyan maradhatunk önmagunk a történelem viharai közepette, vagy éppen hogyan nőhetünk fel egy elsőre talán szokatlannak látszó feladathoz.

Dumaszínház est

Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-i Bloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu.

Az élet egy nagy küzdelem. Már születésünkkor elindul egy kalandos út, mely mindenki számára tartogat kisebb-nagyobb kihívásokat.

Háy János keserű komédiája garantáltan nevettet és elgondolkodtat!

Dumaszínház est

vígjáték 2 részben

Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet. A család a külföldön tanuló Susanne, a legidősebb lány hazatérését várja. A békés idillt hatalmas sikoly töri meg. Marcelt, a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában...

Dumaszínház est

Pán Péter, ha ezt a címet leírjuk, szinte már nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, ajánlószöveg. A klasszikus gyermekirodalom egyik halhatatlan, költői remeke a felnőni nem akaró Pán Péter története.

25 perces játékidőben Leli manó és Lili tündér elvarázsolják a közönséget, melyet utána rövid szabad játék követ. A verses előadást ének és zongorabetétek teszik színesebbé.

YŐRI BALETT: ELI, ELI – TÁNCKÉPEK
SZENES HANNA ÉLETÉBŐL

Krasznahorkai László regényében a fiktív keletnémet kisváros, Kana unalmas-békés hétköznapjait nyugtalanító események zavarják meg: a híres Bach-emlékműveken graffitik jelennek meg, egy elismert fizikaprofesszor rejtélyes módon eltűnik, száz év után ismét farkasok jelennek meg a türingiai erdőkben.

A könyv főhőse, Florian Herscht, a falmosó úgy dönt, levélben kér segítséget Angela Merkeltől. Gondolataiban a mindennapi élet apró eseményei összekeverednek a világvégéről szóló metafizikai kérdésekkel, és ahogy a városban működő neonáci csoport egyre radikálisabban lép fel, Herscht világa is kezd darabokra hullani.

Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig

Babaróka 3+
100 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: bunraku

A német ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb műve, Otfried Preuβler Krabat című regénye lebilincselően izgalmas történet barátságról, közösségről, varázslatról és felnőtté válásról. A filmen és színpadon is többször feldolgozott, klasszikus történet vadonatúj bábszínházi adaptációját Kali Ágnes és Hegymegi Máté írja.

Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha éppen az édesanyja a kerítő, és nővérei már régen beléptek az „üzembe”. Mayer Fanninak azonban a sors kezet nyújt egy magyar nábob személyében. Az életet azonban nem a mesei fordulatok építik: a jószándékú férfi nem egy bibliai nábob,
hanem egy megtért, tékozló mágnás, egy idős nemes: Kárpáthy János, aki maga is a megváltást keresi. Két kiutat kereső ember szomorú találkozása ez, amely mégis megnyitja a szívet egy szerethetőbb jövő felé.

Zenés mesejáték
Négy éves kortól ajánljuk!
A Pesti Művész Színház- Fogi Színház előadása

Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.

(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.

A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.

A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt.

Dumaszínház est