Teatr

válási komédia

A Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett...

Egyfelvonásos kortárs komédia.

Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián zenés játéka Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán, a Pannon Várszínház előadásában.

Az Utolsó előtti vacsora eltér a színházfogyasztásnak attól a hagyományától, ahol a közönség tagjai külön-külön költik el aznapi szellemi táplálékukat, majd idegenként távoznak. Ebben a tekintetben közelebb áll a performanszhoz, mivel az itt-és-most-ban gyökerezik, és a közös élmények megélésére kíván rávilágítani nem csak színházi eszközökkel.
Az Utolsó előtti vacsora egy olyan világot teremt, aminek még nincs megpecsételve a sorsa. A cirkusz műfajához közelít a tekintetben is, hogy a szabadság képzetét kelti: túlmerészkedik a célszerűségen. A képzelet burjánzásában gyökerezik, mint a lakoma, amelyet együtt fogyasztanak el az alkotók és a nézők. Az előadás asztalokhoz ültetett vacsora formájában zajlik. A performansz végén mindenkit maradásra, élmény feldolgozásra, beszélgetésre bátorít a produkció.

Traccs! Elismert • Motiváló • Példamutató • Sikeres

A legmeghatóbb és legmulatságosabb komédia, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak – az Összpróba Alapítvány produkciójában.

A Csókos asszony Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb operettje, ami természetesen most is zenekarral és tánckarral érkezik a Zenthe Nyárra.

A koncert első részében a Puskás, a musical dalaival és történetével ismerkedhetnek meg. A darab a világ legismertebb magyar embere, Puskás Ferenc labdarúgó pályafutásán keresztül mutatja be a ’40-es és ’50-es évek Magyarországát, annak társadalmi-történelmi-politikai körülményeit.

Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik.

A színpadon fellép az ExperiDance 22 fős tánckara és a 100 Tagú Cigányzenekar 20 fős szólistái.

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

A nagysikerű A MINISZTER FÉLRELÉP című film újra színpadon kizárólagosan a Bánfalvy Stúdió produkciójában!

„A tragikomédiává korszerűsített eposz- és románcparódiában egy olyan társadalmi mechanizmus torzképe tárul elénk, mely annyiban modernebb még a hamleti államgépnél is, hogy nem »valami« rothad benne titokban, hanem – nyílt titok – »rohadt« az egész.” Géher István

Operett- és kabaréest.

Pillantás a hídról...a hídról, ami Brooklynban található...A darab az utolsó pillanatokról szól, amikor még a hídon vagyunk, és még visszanézhetünk... Vajon vissza lehet még fordulni? Szívből ajánljuk az előadást mindazoknak, akik szeretik a gazdag mondanivalóval átitatott darabokat.

Dumaszínház est

Mesemondónak nevezi magát, így, egyszerűen. Pedig ha színpadra lép, Écsi Gyöngyi igazi varázslóvá válik: szempillantás alatt bűvkörébe vonja gyermek és felnőtt közönségét, ízes palóc beszédével, egyéniségének utánozhatatlan bájával, történeteinek játékosságával hamar megnyeri szívünket.

zenés mesejáték

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik.

zenés komédia két részben

A Tellabor új előadásában kulcsfontosságúak lesznek az egymásnak feszülő karakterek közti éles érzelmek, a férjek, feleségek, apák és gyermekek közti olykor feloldhatatlan ellentétek, ahogy a szoborból visszaváltozó Hermione alakja is, akinek története egy fagyott szív felengedéséről és megbékéléséről szól.

A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?

Perjés János unplugged színházi est, vetítéssel
Egyedülálló este: nem csak dalok, lélek és sorselemzés. Történhetett volna másképp?

A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt.