Divadlo

A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.

manna produkció - Szentendrei Teátrum - Füge Produkció

Szalontay Tünde titokzatos, rejtőzködő színésznő. Most mégis az életéről mesél.

A Budapesttől csupán egy órányi távolságban elhelyezkedő organikus és modern METTRIN varázslatos miliőben, az erdő és a Bánki-tó találkozásánál terül el, ahol a természet nyugalma és a szellemtiszta kultúra várja az újdonságokra nyitott közönséget. Az építészetileg is páratlan művészeti központ megálmodói minden korosztály számára inspirációt nyújtó, presztízs teremtő magyar és külföldi produkciók bemutatását tűzték ki célul.

Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…
Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…
Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichológus és a bűnöző életre szóló barátságot köt…

Dumaszínház est

Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és élőzenével a Karinthyban.

A történet egy zárkózott kisfiú, Lackó, álmáról szól, aki egyetlen „barátját”, a féltve őrzött üveggolyóját hiába keresve elalszik. Álombéli utazása során rengeteg kalandban lesz része, megismerkedik számos emberi tulajdonsággal rendelkező állatfigurával, a Gombával, a szófacsaró Seregélyekkel, az igazmondó Vakondokokkal, a Sánta Kutyával a Pukkancs Egérrel, a titokzatos Keresztes Pókkal.

Robert Harling: Acélmagnóliák

dráma

Dumaszínház est

Ez az előadás a világ legtudatosabb sodródásának krónikája. Szinte már népmesei a helyzet: a legkisebb író, rapper, slammer, forgatókönyvíró, drámaíró, énekes-dalszerző elindul szerencsét próbálni. De vajon hová érkezik meg? És mikor?

Jordán Tamás rendkívül szellemes stand up comedy-vel rukkolt elő. Történeteket mesél, köztük sok színházit, úgy, hogy a beszédfolyamba verseket sző. De úgy mondja a költeményeket, annyira természetes hangon, mintha csak diskurálna, folytatná a sztorizást. Vicc, adoma, groteszkbe hajló história és Karinthy, Kosztolányi, Radnóti, József Attila, Ady, Babits egybeolvad. Döbbenetes tömör bölcsesség jól érzi magát a bő lére eresztett sztorizás közben. Könnyed történetek túlmutatnak önmagukon. Fantasztikusan széles hangulati és érzelmi skálán játszik.

Musical

Szerző: Nagy Tibor-Pozsgai Zsolt-Bradányi Iván

Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.

Bábos tragikomédia felnőtteknek

TE RONGYOS ÉLET… ORSZÁGOS PREMIER II.
Kálmán Imre – Meskó Zsolt
Egy élet, ami maga is operett. Egy darab, amit látni kell.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Dumaszínház est

A King Lear Show című előadás egy népszerű televíziós csatorna stúdiójában játszódó grandiózus valóságshow, amelyben élő közvetítések, háborús krónikák és reklámok váltogatják egymást – és időnként a nézőket is bevonják a játékba.

A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.

A világszerte ismert filmvígjáték először magyar színpadon!

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.

A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.

Képzeljük magunkat a harmincas évek Budapestjére, amikor zeng-bong az egész éjszaka, ezer mulató várja a szórakozni vágyó, magáról elfeledkező közönséget.

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…

Képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából, Stein Pupi eredeti slágereivel.

Heltai Jenő, Gábor Andor és Szép Ernő verseinek (dalszövegeinek) felhasználásával.

A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra,
mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem
csupán a szexi mozgás miatt jöttek.

Jeromos, a népámító politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a háborúban megtépázott, szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti, az egyes emberekből tömeget csinál. A falu kocsmárosánál rendezi be főhadiszállását. Ki lesz képes ellenállni neki, és átlátni az ármánykodáson? A kocsmáros fia és a falu tekintélyes gazdája is harcba száll a tündökölni akaró Jeromossal.

3–6 éveseknek // 45 perc szünet nélkül
”Erős a házunk, teli a kamránk”- mondja Kippkopp Tipptoppnak. „De üres a karunk. Hiányzik innen…egy gyerek!”- sóhajtja Tipptopp.

Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.