A Tesztoszteron ironikus és humoros látlelet a nemek közti különbségekről és azonosságokról, frusztrációkról és félelmekről, magunkkal hozott és öntudatlanul is működő családi mintáinkról.
Zenés színházi kísérlet készül. Egy színész, egy zenész, egy szoba. Ebben a szobában találkozik és feszül egymásnak az Y generáció önemésztő magányossága és az európai kultúra egyik fő melankólia-toposza: Schubert Téli utazás-dalciklusa.
Az erdőben minden a természet rendje és körforgása szerint zajlik. Ez a nap mégis kicsit más, hiszen kis mókusok születnek. Bár ez is a természet rendje szerint van. De, az egyik kis mókus, Misi, más, mint a többiek, fekete a farkincája.
Molière: Tartuffe
Komédia
– és így megy ez 360 éve –
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.
A Fiúk különös tükröt tart elénk, amelyben látjuk a „Macsót”, a „Nárciszt” és a „Herkulest” is, így közelről tanulmányozhatjuk a férfilét alaptípusait. Frenák váltakozva jeleníti meg a sovén gyűlöletet, az ostoba követelőzést, a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt a színpadon.
Dajkamesék? Szubverzív utópiák? A kollektív tudattalan utolsó őrzői? A patriarchátus élőhalottjai? A tündérmesék ma megosztóbbak, mint valaha. De velünk élnek – úgyhogy ideje kezdenünk velük valamit.
Fotók: Slezák Zsuzsi
Az igazi Mikulás
Zenés bábelőadás élő Mikulással, az Ametist Bábszínház előadásában.
Dumaszínház est
„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”
Szereplők: Bánki Gergely és Szabó Simon
Duettjük közös nevezője a játékosság és a derű!
Senki se mer egyedül élni
esendő tervek 1 felvonásban, 90 perc
Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életművéből Piros Ildikó Kossuth– és Jászai Mari–díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében.
Történet egy nőről, ki hol jó adag öniróniával és humorral, hol dühvel, keserűséggel és önostorozással, hol lírával, egy karnyújtásnyira lebegő vágykép ígéretével vesz minden buktató után eggyel nagyobb levegőt és új lendületet az anyaság megéléséhez vezető titokzatos úton.
Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck lírai szépségű drámájában két kisgyerek indul útnak, hogy megleljék a titokzatos Kék Madarat.
Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres angol szerző 1893-ban – eredetileg francia nyelven – bemutatott tragédiája az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, hiszen mint ismert: a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kortárs bolgár rendezője viszi színre.
HOGYAN KÉSZÜL EGY ELŐADÁS?
Beszélgetés a rendezővel, a látványtervezőkkel, a dramaturggal, a zenei vezetővel és a koreográfussal. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek egy előadás létrehozásának folyamatába, az előkészületekbe, megismerhetik a díszlet- és jelmezterveket, és azokat a dilemmákat is, amelyekkel az alkotók a próbafolyamat során találkoznak.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél! Dumas romantikus regényének hősei, a három testőr kalandjai lassan kétszáz éve vívják ki lelkesedésünket.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.
A Vaskakas Bábszínház új bemutatója, a FELESEMESE, melynek rendezője Pelsőczy Réka, Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, aki már többször dolgozott a társulattal, ahogy a szövegkönyvet jegyző Solt Róbert dramaturg is.
Rumcájsz, a suszterből lett rabló történetét a mai gyerekek szülei és nagyszülei jól ismerhetik, hisz a cseh mesekönyv főhőséről rajzfilmsorozat is készült, amely Magyarországon is igencsak népszerű volt. Az igazságos bandita, akár Robin Hood, kiáll az elnyomottak és az elesettek mellett. A becsületes zsivány, Rumcájsz tiszta szíve és rendíthetetlen becsületessége mindig győz.
„Útra kelni nem nehéz, Nem kell más, csak egy kis ész. Aztán egyik kaland jöhet majd a másik után, Jaj, ne nézz ily bután!”
A „leporelló képeskönyvek” technikáján alapuló, Henri Rousseau-t idéző festői dzsungelvilág megidézése élőzenével.
Korosztály: 3+
Az előadás hossza: 45 perc
9-11 éveseknek // 70 perc szünet nélkül.
Egy darab a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképpen pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…
verses-zenés mesejáték
Ajánlott 6 éves kortól!
"Mert Németországban minden éjszakát végigsírtam, annyira hiányzott innen minden."
Audio-séta 14 éves kortól
Szerdai piknik
(majdnem) minden héten szerdán délután 5 és 7 között
Dumaszínház est
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!