Koncert, muzyka

A Ferencsik bérlet hangversenyei a 2025/2026-os évadban is elsősorban a bécsi klasszikusok kedvelői számára kínálnak élményekben gazdag órákat.

A Dalszerelőműhely 2021 őszén kezdte működését az ISON-ban. Az első négy évad során Billie Eilish, Janelle Monáe, Eminem, Adele, Shawn Mendes, Harry Styles, Dua Lipa, a Carson Coma, Krúbi, Taylor Swift, Måneskin, SZA, Olivia Rodrigo, Pogány Induló, Beton.Hofi, Ariana Grande, Kendrick Lamar, a Lady Gaga–Bruno Mars duó és Beyoncé egy-egy dalát vizsgáltuk. A cél az, hogy megértsük, mi történik a zene „belsejében”: mit csinál egy-egy dalban a kardántengely, a karburátor és a gyújtógyertya, vagyis olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként kapcsolódik egymáshoz szöveg és zene, mitől lesz izgalmas (vagy éppen kevésbé izgalmas) egy dallam, hogyan áll össze a hangzás és a harmóniavilág. A foglalkozásokon való részvételnek nem feltétele a zenei előképzettség, két nyitott fülön kívül más segédeszközre nem lesz szükség.

Dohnányi-bérlet 6. előadás

Sapszon-bérlet 4. hangverseny

Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak – hangokból, hangszínekből, szabályokból és azok játékos megszegéséből. A Hangvár sorozat az építőkövekre fókuszál, amelyekből ezúttal népzenei formákat rakunk össze.

A Fesztiválzenekar gyerekeknek szóló programsorozata közel negyedszázada ad minőségi klasszikus zenei élményt a legkisebbeknek.

Animato III./3.

Műsor:
J. Brahms: c-moll vonósnégyes Op. 51
A. Bruckner: F-dúr vonósötös WAB 112

Korhű kamara: 2024. december 1.

Ifjúsági koncertek több időpontban is!

Műsor:
BEETHOVEN: c-moll zongoraverseny, op. 37
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16

A Nemzeti Énekkar elődje, a Magyar Állami Énekkar alapítójának és egykori vezetőjének nevét viselő Pászti bérlet nem meglepő módon a vokális zene gazdag lelőhelye, legyen szó a cappella kórusokról vagy oratorikus remekművekről, hazai vagy külföldi kompozíciókról, régi zenéről vagy kortárs alkotásokról.

A Vigadó Jazz Club márciusi koncertje

Lemezbemutató Koncert
A Red Stones egy egyéni, nagyon intenzív zenét játszó jazz quartet. Kreatív zenei világukra a modern modal jazz, a post-bop, fusion jazz jellemző, de tartalmaz kortárs és népzenei elemeket is. Mostani műsoruk gerincét a 2025 novemberében megjelent Carousel című lemezük anyaga adja.

Divertimento
Farkas Olívia, Farkas Róbert

Kamarazene

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület zenés-bábos előadása. Ezúttal a egy csillogó-villogó üvegpalotában játszanak a vihar hangjaival egy viharos történetben.

Idők hangja

A Kodály Kórus kortárs koncertje a BMC-ben.

A bécsi klasszika - M. Haydn, Dittersdorf, Mozart, Beethoven

Magyar áriaest

A FÉM színészzenekara a színház színészeiből és alkotóiból alakult. Repertoárjukban a saját dalaik mellett pop- és rock-feldolgozások találhatók. Igazi színházi és zenei csemege!

2026. március 15-én Budapestre érkezik a Melody Maker Symphonic, a Melody Maker és a Győri Filharmonikus Zenekar crossover produkciója.

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

Enigma
Győri Noémi, Madaras Gergely

Tanár-diák hangverseny

A Karzatkoncertek sorozata márciusban a 16–18. század orgonazenéjének világába kalauzolja a hallgatókat.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).