Musik

Pasztircsák Polina a 19. század második és a 20. század első felének dalaiból válogatta össze a műsort, amelynek gyönyörködtető változatosságát nemcsak a városok zenei levegője adja, hanem a késő romantika és a 20. század színes stílusának egyedi zeneszerzői megközelítései is.

Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is folytatódik. A zenekari koncertet – a mesterhez méltó módon – Liszt legkedvesebb hangszerén előadott szólóest követi egy olyan sorozattal, amely egész életén átívelt.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje
Várható befejezés: 19:30

TEHETSÉG. VERSENY. FELFEDEZÉS.

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak

Marcellina 12 évesen kezdte a színpadi éneklést, majd megalapította a Kócbabák triót, aztán a Marcellina Pjt együttest és végül szólistaként szerepelt az elmúlt évtizedekben Európa, Amerika, Dubai, Jamaica és Kína nagyszínpadain. Mindeközben megjelentetett 20 lemezt illetve CD-t és videoklip válogatásokat. Új dalokkal, saját televíziós és rádiós műsorokkal , illetve aktív közösségi médiás jelenléttel tért vissza a hazai zenei életbe.

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

A Táncdalfesztiválok legnagyobb slágerei

Dohnányi-bérlet első előadása

Műsor:
Franz Schubert, Antonín Dvorák, Edvard Grieg és Weiner Leó művei – részletes műsor hamarosan...

Szólhat-e aktuálpolitikáról egy szerelmi duett? Politizálásnak tekinthető-e egyáltalán, ha valaki a világ végéről énekel? És ha ketten énekelnek róla? Lady Gaga és Bruno Mars duettje kapcsán ezek éppoly fontos kérdések, mint az, hogy a dal – amely 2024. augusztusi megjelenése után fél évvel elérte a 2 milliárd (!) meghallgatást a Spotify-on – miért és hogyan kapcsolódik a hetvenes évek zenei világához, illetve általában a napjainkra jellemző retro-hullámhoz.

BARTÓK // Berecz / Ránki F. / Baráti / Kelemen

BARTÓK: 1. Hegedűverseny, Sz. 36, BB 48a
BARTÓK: 2. rapszódia hegedűre és zenekarra, Sz. 90
BARTÓK: Versenymű két zongorára és zenekarra, Sz. 115, BB 121

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2002-ben, tizenhárom évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek számára létrehozott osztályába; az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraversenyen aratott győzelmet.

Klasszikus mesterek a színház vonzásában

Csapó Gyula zeneszerző barátunk 70. születésnapja apropójából hallgatunk bele ezúttal abba, kik és milyen céllal settenkednek egy bizonyos Aranykor körül a nyugati féltekén: az Egyesült Államokban, Kanadában, és Angliában; végül, de korántsem utolsó sorban bemutatjuk a magyar közönségnek George Lewis-t. George Emanuel Lewis (sz. 1952) amerikai zeneszerző, előadóművész és a kísérleti zene kutatója.

SZABÓ ILDIKÓ, cselló

Áriák, kettősök és zenekari részletek Verdi és Puccini operáiból

Tóth Vera különleges, lélekemelő karácsonyi nagykoncertje idén újra Budapesten, s 2017 után visszatér a Kongresszusi Központ falai közé. Mint minden évben, most is egyedülálló előadásra készül.

Karácsonyi koncert I.- CSAJKOVSZKIJ / RACHMANINOV // BALÁZS / KELLER

CSAJKOVSZKIJ: 1812 nyitány, op. 49
RACHMANINOV: 3. zongoraverseny, op. 30
CSAJKOVSZKIJ: Olasz capriccio, op. 45
CSAJKOVSZKIJ: Részletek A diótörőből

Éneklő, játszó édesanyák, édesapák csoportja, ahová már néhány hónapos kisbabával is lehet érkezni.

A koncerten többek között elhangzik: Hova tűnt az a szerelem (Dés - Bródy János), Szép mesék, rossz mesék (Dés - Grecsó Krisztián), Olyan szépek voltunk (Dés - Nemes István), Nagy utazás (Dés - Bereményi Géza), Legyen úgy (Dés - Nemes István), Mi vagyunk a Grund! (Dés - Geszti Péter)

Fellépők:
Kővári Eszter Sára – szoprán
Matuz István – fuvola
Budapesti Bartók Béla Kamarazenekar

Az ARK trióban három eltérő zenei egyéniség találkozása nyit új hangzó utakat.

A Szent István Bazilika egyike Budapest legszebb neoklasszikus épületeinek, Magyarország legfontosabb épülete, a harmadik legmagasabb épület az országban és egyben a legjelentősebb turisztikai látványosság a fővárosban.

Évek óta sikeres sorozatunk apróbbaknak és nagyobbaknak is szól. Jó hangulatú, szórakoztató formában sok játékkal, mondókával és énekkel a közös mulatságokon bevezetnek a magyar népzenébe és népi hagyományokba.

(2 éves kor alatt ingyenes.)

Három nő.
Három különböző élet,három különböző karakter,három különböző válás...

Az idén 13 éves, nyári, szabadtéri programsorozat elérkezett idei utolsó, de legfényesebb felvonásához.

A népi örökség példátlanul nagy hatással volt a magyar kultúra kialakulására, annak minden területén. Sajátos zenei, előadóművészeti, építészeti és képzőművészeti világának fejlődését nagyban befolyásolja a mai napig.

Jöjjenek el minél többen, hogy újra együtt tapsolhassunk ennek a különleges zenekarnak és varázslatos művésznek Klein Juditnak!

A hangutazás egy belső útra hív, a hangok békés terébe, mely harmonizáló hatású és segíti a megnyílást a magasabb tudatosság felé. Befelé, felfelé. Amit tapasztalhatsz: a stressz, a szorongás, az alvás javul, a tudat tisztul, kreatív felismeréseket, mély relaxációt, meditatív állapotot élhetsz át.