Diverse

Zenepedagógiai foglalkozások a Lóvasúton a 0-3 éves korosztálynak!

BALETTGÁLA – CSILLAGOK KÖZÖTT

Alföldi Róbert beszélget. Úgy, ahogy talán csak ő tud. Azokkal, akik talán csak vele osztják meg gondolataikat, érzéseiket, fájdalmaikat és örömeiket. Mert szeretettel, empátiával, mégis szemtelen kíváncsisággal faggatja őket; legendákat, színész- és rendező óriásokat, akiknek munkáját rajongta és rajongja ma is az ország a színházban, a filmvásznon vagy a televízióban.

Az előadás 16 éven aluli nézőinknek nem ajánlott!

Családi, zenés, mesés, kézműves délelőtt. Jó időben helyszín a Marczi kertje. Rossz idő esetén a programot a művelődési központ belső tereiben tartjuk meg.

Egészen különleges téma, melynek bemutatására kísérletet teszünk ezen a színházi anekdotákkal tarkított várostörténeti sétán. Azt vizsgáljuk, hogy hol álltak Pesten a 19. század legfontosabb színházai, hogyan fejlődött a magyar színjátszás, és ennek milyen állomásai voltak. A séta során megtekintjük az egykori Rondella helyét, mely a pesti színjátszás első – igencsak sötét és huzatos – állomása volt, majd megismerjük a Pesti Városi Német Színházakat, melyek mindegyikének tragikus pusztulás jutott osztályrészéül. Szót ejtünk az ún. heccszínházakról is, melyek nem a magasabb kultúra szolgálatában állottak, hanem állatviadalok színhelyei voltak. Tiszteletünket tesszük az egykori Hacker Szálánál a mai Károly körút mellett, mely Dérinének és társainak adott lehetőséget darabjaik előadására. Sétánkat az Örkény Színháznál zárjuk, melynek kapcsán szó esik a régi magánszínházakról és egy képes vetített összefoglalóban a Nemzeti Színház(ak) viszontagságos történetét is felgöngyölítjük. A séta minőségét Görbe Márk neve fémjelzi, ő irányítja bolyongásunkat a 19. századi Pesten az egykori színfalak előtt és mögött. Férőhely: 25 fő Időtartam: 2 - 2 és fél óra Találkozó: Vigadó tér közepe Séta vége: ÖrkényKÖZ

Örkény István és Esterházy Péter nem ismerték egymást, de hogy közük van egymáshoz, nem kérdéses. Miféle összefüggés ez?„A Fancsikó és Pinta írásakor végig ott volt a fülemben” – vall első kötetéről Esterházy. Máshol ezt írja Örkényről: „Nem lehet aktualizálni, de mindig aktuális”.