Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb énekese, a korszakos Izolda és Kundry két hangfajban: mezzoszopránként és drámai szopránként is jelentőset alkotott az operaszínpadon. A Budapesti Wagner-napok előadásainak visszatérő vendégét ezúttal nem operaszerepben, hanem a pódiumon üdvözölhetjük: régi, kipróbált partnerével dalestet ad a német és osztrák Lied remekműveiből.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. június 22. hétfő, 19:30
Legendás Carmen és emlékezetes Leonóra (Fidelio), rendkívüli intenzitású Klütaimnésztra és pszichológiai mélységekbe világító Marie (Wozzeck). Nagy formátumú Ortrud és Vénusz, Sieglinde és Waltraute. Nagyon különböző szerepek, amelyeket az köt össze, hogy Waltraud Meier valamennyiben csúcsteljesítményt nyújt. Pályája során művészi védjegyévé vált az engedményt nem ismerő maximalizmus, amely a zenei karakterek megformálása, a színészi alakítás és a szövegejtés terén egyaránt következetesen érvényesül. Ugyanezt az igényességet érzékelhetjük dalestjének műsor-összeállításában.
Mahler, Wolf és Schönberg - olyan zeneszerzők, akik sok szálon kapcsolódnak a wagneri gondolkodásmód inspirációjához, legyen szó a harmóniák telítettségéről, a dallamok megformálásáról, az énekszólam deklamáló jellegéről vagy a hangulatábrázolás, a zenei elbeszélés eszköztáráról. Köztük találja meg a helyét ezen az estén maga Wagner, életművének egyetlen dalciklusával, a Wesendonck-dalok rendkívül személyes tartalmú sorozatával, amelynek harmadik és ötödik dala maga is szervesen kapcsolódik az operaszínpadhoz - a Trisztán és Izolda zenei anyagához. Waltraud Meier dalestjének már a műsora is alkotás, amely üzenetet hordoz.
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Boris Eifman / ifj. Johann Strauss A PYGMALION-HATÁS Balett két felvonásban
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
