Program


Wagner képek
2

Wagner képek

Richard Wagner operáinak és zenedrámáinak színházi megszólaltatásához általában rendkívüli művészi erők és nagy létszámok szükségeltetnek, ezért világszerte kialakult a koncertszerű előadások gyakorlata, melyek során nem ritkán egy-egy felvonás, vagy – mint jelen esetben is – zenekari részletek sora ad képet a zseniális német újító művészetéről.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: október 31. kedd, 19:00

 A középkori kézműves céhek életébe betekintést nyújtó vígopera, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitányát Wagner 1862-ben, egy vasúti utazása során komponálta. Kezdetén két jellegzetes témát mutat be, amelyek aztán az opera fináléjában is megjelennek. A kontrasztos, lírai hangulatú melléktémára később Stolzingi Walther versenydalában ismerünk rá. A nyitány középső szakasza az inasok motívumát idézi, amelyből Wagner aztán egy mesteri fúgát szerkeszt, ami finom utalás a történet 16. századi miliőjére. Végül visszatér a két nyitótéma, mely lelkesítően felfokozott hangulatban zárja le az előjátékot.

A Tannhäuser-nyitány azt a lélektani kettősséget fogalmazza meg, mely egyúttal az opera drámai alaphelyzete is. A mű középpontjában Tannhäuser, a szent és a profán szerelem között tépelődő dalnok áll. Wagner ezt a kettős vonzást ragadja meg a remekbe szabott nyitányban. Kezdetben még csak a témák ellentétes karakterét érzékeljük, utóbb derül csak ki, hogy az egyik dallam a zarándokok kórusának dallama, a másik pedig Tannhäuser Vénuszt magasztaló éneke. Az előbbi a megváltás ígéretét, a másik az érzéki rajongást fejezi ki. A zenei anyag egyre himnikusabbá válik, majd a Vénusz érzéki csábítását érzékeltető klarinétszólót követően visszatérés következik, mely ünnepélyes emelkedettséggel zárja le a nyitányt.

Richard Wagner „fennkölt ünnepi színjátéka” – a Parsifal – azon kivételes zeneművek egyike, melyek valósággal mágikus vonzást gyakorolnak a hallgatóra. Az időskori mű partitúrája egy egész életen át tartó alkotói-fejlődési folyamat művészi letisztultságáról tanúskodik. Wagner híres vezérmotívum-technikája a legszervesebb módon jelenik meg a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből építkező zenedráma során. A Parsifal, a balga szent történetét feldolgozó darab harmadik felvonás-részlete – a Nagypénteki varázs – gyakran szólal meg önálló zenekari darabként is. Parsifal vezérmotívumával, egy fanfárfigurával kezdődik, de az ún. „drezdai ámen” zenei frázis is megjelenik benne. Wagner a „nagypénteki” főtémát szóló oboára bízza a mintegy tíz percnyi, transzcendens szépségű zenei folyamban.

A Trisztán és Izolda című zenedráma zenekari előjátékának kezdő harmóniája a legtöbbet hivatkozott zenei idézetek közé tartozik, akár Wagner zenei névjegyének is tekinthető. A szomorúság és reménytelenség ábrázolására szolgáló, lefelé hajló kromatikus dallamhoz Wagner egy ellentétesen mozgó, hasonló szólamot társít – mely a vágyakozás kifejezésére szolgál – és ekkor szólal meg az ún. Trisztán-akkord. Szokatlan, ám hatásos ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás végéi nem old fel. Az előjátékhoz zenekari hangversenyeken általában az opera befejezése – a szerelmi halál – kapcsolódik, melynek során hatalmas érzelmi hullámok után, éteri harmóniában nyugszik meg a zene – jelezve a végső beteljesedést –, Trisztán és Izolda halálban való örök egyesülését.

Az Istenek alkonya című zenedráma Wagner Ring-tetralógiájának befejező darabja, mely a hős Siegfried halálát, és a germán istenek lakhelyének, a Walhallának a pusztulását meséli el. Partitúrája bővelkedik a szimfonikus fogantatású, önállóan is előadható részletekben, melyek közül a Siegfried rajnai útját bemutató zenekari közjáték, illetve a Gyászinduló hangzik el leggyakrabban.

– baljos –

 

Műsor:  Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány / Tannhäuser – Nyitány / Parsifal – Nagypénteki varázs / Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála / Istenek alkonya (részletek)

Közreműködik: Farkasréti Mária – ének / Kodály Filharmonikusok

Vezényel: Kollár Imre

Ajánlatunk


Az Orfeum mágusa A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi évének díszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot.

Hobo és nagyszerű zenekara a rangos jubileumhoz méltó koncerttel készül. A vadászok gyülekezőjétől a Hajtók dalán át ízig vérig rockba csomagolva Mesél az erdő 2024. február 10-én a Papp László Budapest Sportarénában.

Ki ne ismerné a Charles Dickens tollából származó szegény árva kisfiú történetét? Twist Olivér felkavaró kalandjai most musical formájában elevenednek meg Lionel Bart szenzációnak számító alkotásában, amely a 19. századi Londonba repíti vissza a nézőket. A Viktória-korabeli Anglia viszontagságos világában felnövő kis Olivér hányattatott sorsa végül jóra fordul, mi, nézők pedig végigkövethetjük útját az árvaháztól, a tolvajbanda tagjaként rabló csibészen át, a rendezett körülmények között megnyugvó kisgyerekig.

Ajánló


Kultikus történet a legkisebbekben lakozó erőről, a barátságról és a világ megváltoztatásáról a lehető legegyszerűbb, de nagyszerűbb megoldásokkal...

John Cranko / Pjotr Iljics Csajkovszkij / Kurt-Heinz Stolze ANYEGIN John Cranko háromfelvonásos balettje Alekszandr Puskin verses regénye nyomán

Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!