Program


Tonhalle-Orchester Zürich / Vezényel:Paavo Järvi / Előhang 18:30

Tonhalle-Orchester Zürich / Vezényel:Paavo Järvi / Előhang 18:30

Ritka alkalom: olyan svájci zenekarral találkozhatunk, amelyet felvételekről jól ismerünk, de hangversenyen nem hallhattunk az elmúlt években. A karmester munkáját nyilván fokozott érdeklődéssel figyelik majd mindazok, akik két hónappal korábban hasonlóan világklasszis öccsét is látták-hallották a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. január 17. péntek, 19:30

A Tonhalle Orchester Zürich elődje már 1868-ban megkezdte munkáját, nevét azonban az együttes arról a koncertteremről kapta, amelyet csak 1895-ben avatott fel Brahms, s amelyet az a Hellmer-Fellner építészpáros tervezett, amelynek munkája a budapesti Vígszínház és Operettszínház, a szegedi Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház. Másfél évszázados fennállása során az együttest nagynevű dirigensek irányították, köztük Volkmar Andreae, Hans Rosbaud, Rudolf Kempe, Charles Dutoit, Gerd Albrecht, Christoph Eschenbach és David Zinman. Jelenlegi vezető karmesterük, a Järvi dinasztia középső tagja, Paavo Järvi (*1962) éppen a 2019/20-as évadban kezdi meg ötéves szerződését a zenekarnál.
A műsor nyitószáma, Bartók Táncszvitje több nép zenéjét ötvözi, a második szám, Copland Klarinétversenye (1947/49) éppen úgy Benny Goodman megrendelése nyomán keletkezett, mint Bartók triója, a Kontrasztok, s ennek megfelelően jazzhatásokat is felmutat. Szólistája, a svéd Martin Fröst (*1970) korosztályának egyik kiválósága, aki számos kortárs zeneszerzővel működött már együtt, köztük Krzysztof Pendereckivel is. A második részt kitöltő Csajkovszkij-opus nem igényel méltatást: az V. szimfónia a romantika legnépszerűbb darabjainak egyike: elementáris erejű, személyes hangú, pazar melódiagazdagságú remekmű.

klarinét: Martin Fröst

Ajánlatunk


Robert Icke: Oidipusz Fordította: Upor László

Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...

Ajánló


Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva…

Antony Jay és Jonathan Lynn politikai komédiája, amelynek az eredetét jelentő tévésorozat a BBC műsorán aratott világsikert, a hatalom sajátos…

A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!