![Székely fonó Pászti/4 Székely fonó Pászti/4](https://pb2.jegy.hu/imgs/system-4/program/000/146/022/szekely-fono-paszti4-474-279-212440.jpg)
Székely fonó Pászti/4
daljáték egy felvonásban
daljáték egy felvonásban
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: május 16. csütörtök, 19:30
KODÁLY ZOLTÁN: Székely fonó
Háziasszony............................... Schöck Atala
Kérő........................................... Haja Zsolt
Szomszédasszony..................... Lehőcz Andrea
Fiatal lány................................... Bede Blanka
A lány anyja.................................Varga-Szathmáry Judit
Fiatal legény............................... Ódor Botond
Gazdag legény........................... Dékán Jenő
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
Ha Kodály Zoltán és a daljáték műfaja kerül szóba, mindenki a Háry Jánost említi, a nagyotmondó obsitos története annyira népszerű, hogy sokan meg is feledkeznek a zeneszerző másik zenés színpadi művéről, a Székely fonóról, amelyet most a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén hallgathat meg a közönség kiváló szólisták közreműködésével, a kórus karigazgatója, Somos Csaba vezényletével.
A Háry Jánost 1926-ban mutatták be a Magyar Állami Operaházban, a Székely fonó ősbemutatójának dátuma 1932 – ez tehát Kodály második zenés színpadi műve. A hetven perc időtartamú egyfelvonásos műfaja ugyanúgy daljáték, ahogyan a Háryé is az volt. Különbség azonban a két mű között, hogy míg a Hárynak van egy alaptörténete, a reformkori költő, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye, addig a Székely fonó cselekményét követve a közönség helyesen érzi, hogy a kerettörténet (a kérő menekülése, majd elfogása, a menyasszony vigasztalása, a gazdag legény leleplezése, végül az ártatlan kérő szabadulása) olyan laza szerkezetű eseménysor, amelynek legfőbb funkciója, hogy kerettel szolgáljon egy válogatott népdalcsokor – 23 népdal – díszletben, jelmezben történő, színpadi játékkal körített elhangzásához. Mert a Székely fonó nem más, mint a magyar népdal színpadi apoteózisa, csak míg a Háryban mindez önironikus-humoros formában, anekdotikusan történik, itt a népélet ábrázolásával egybekötve, a vidám vagy épp komikus epizódok ellenére (Egy nagyorrú bóha) alapvetően komoly hangvételben. A produkció szólistái: Schöck Atala, Haja Zsolt, Lehőcz Andrea, Bede Blanka, Varga-Szathmáry Judit, Ódor Botond, Dékán Jenő a hazai énekestársadalom élvonalának képviselői, a stílus ismerői és értői.
Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.
Füst a szemében - Cseh Tamás 80. NYÁRI SZÍNHÁZ esőhelyszín: Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
Különleges koncertre készül Bocskor Bíborka zenekara: a Magashegyi Underground ritkán szokott akusztikus koncerteket adni – az elmúlt évtizedek „csendesülős” hulláma…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!