Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben.
HA Prózai sorozat
Szabó Magda: Az Ajtó
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja:
„Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének. Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja.”
Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.
Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Szereposztás
Emerenc................................ UDVAROS DOROTTYA
Írónő...................................... SÖPTEI ANDREA
Professzor............................. RUBOLD ÖDÖN
Alezredes.............................. TÓTH LÁSZLÓ
Polett..................................... GIDRÓ KATALIN m.v.
Sutu....................................... SZŰCS NELLI
A lány Emerenc..................... MARTOS HANGA
Unokaöcs.............................. HERCZEGH PÉTER
Főorvos................................. BAKOS-KISS GÁBOR m.v.
Brodarics úr........................... VARGA JÓZSEF
Alkotók
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet
Díszlettervező: Kiss Beatrix
Dramaturg: Kozma András
Zeneszerző: Verebes Ernő
Ügyelő: Lovass Ágnes
Súgó: Kónya Gabriella
Rendezőasszisztens: Trimmel Ákos
Rendező: SZABÓ K. ISTVÁN
Az előadás hossza: 2 óra 5 perc szünet nélkül
Vásároljon egyidejűleg jegyet HA Próza sorozatunk különböző előadásaira és 15% kedvezményben részesül!
További előadásunk: SZAKONYI KÁROLY: Adáshiba / A Játékszín előadása
Tasnádi IstvánA fajok eredete Nézőművészeti Kft. A színészek improvizációinak felhasználásával írta: Tasnádi István
Dumaszínház est
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
