Program


Szabó Lőrinc / VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

Szabó Lőrinc / VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

Szabó Lőrinc nyugtalanító, nagy költészetet hagyott ránk, olvasóira, miközben műfordítóként az európai irodalom jelentős alkotóinak sorát szólaltatta meg magyarul. Az est folyamán elhangzó versek és prózarészletek betekintést nyújtanak e páratlan életmű ismert és kevésbé ismert részleteibe, és párbeszédbe is vonnak vele.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: február 29. csütörtök, 20:00

Szabó Lőrinc (1900-1957) a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költője. Alkotói pályája bő három évtizedet fog át. Első verseskötete 1922-ben jelent meg Föld, Erdő, Isten címmel. Az általa létrehozott költői nyelv gyökeresen formálta át az Adytól, Babitstól, Kosztolányitól és Füsttől örökölt koncepciókat. Az én és a test viszonya, az önreflexió formái, a testi lét és a szerelem egész nagy szemléleti keretét ugyanúgy átformálta, ahogyan a vers formai sajátosságait is. Megszabadult a lírai nyelv romantikus eredetű díszítettségétől, és rontott rímeivel alkalmassá tette a verset arra, hogy prózaibb közvetlenséggel beszéljen az élet alapeseményeiről. A későbbi kötetek, a Fény, fény, fény (1925) és A Sátán műremekei (1926) kétségessé tették az etikai premisszáit annak a humanista beállítódásnak, amelyet a magyar költészeti hagyomány magától értődő módon hagyományozott tovább egyik nemzedékről a másikra, és amelyet éppen Babits költészete erősített meg, aki Szabó Lőrinc mellett hosszú ideig atyai barátként állt, és aki Szabó Lőrinc számára mindvégig a legfontosabb referenciaszemély maradt. A humanista etika ironikus megtagadása egy Magyarországon szokatlan költői magatartással párosult, amennyiben Szabó Lőrinc számára a költői beszéd nem szolgálta a rokonszenv, a szeretet felébresztését az olvasóban, ahogyan korszakos nemzedéktársánál, József Attilánál, hanem az arrogáns önállítás hangján szólalt meg, ami inkább a francia kultúrában elterjedt. Ez a hangnem aztán a Tücsökzene (1947) verses regényében és A huszonhatodik év (1957) szonettjeiben megenyhül. Mindkét kötetben az emlékezés, a múlt empatikus újraélése, az utóbbiban a gyász érzelemvilága veszi át a főszerepet.

A nagy érdeklődés miatt megismételt est Mácsai Pál páratlan előadásában maradandó élményt kínál a versek szerelmeseinek.

Együttműködő partner: Örkény Színház

Rendező: Müpa

Közreműködők:

színművész: Mácsai Pál
zenei közreműködő: Márkos Albert, Pozsár Máté
a műsort összeállította és bevezeti: Schein Gábor

rendező: Mácsai Pál

Ajánlatunk


Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki az 1848-ban bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújik, és álnéven csatlakozik az egyetemi légióhoz...

Az 1986-ban készült, kultikus családi rajzfilm színpadi változata feledhetetlen szórakozás az egész családnak!

Ajánló


Május 11-én fergeteges ValMar koncerttel zárul a 2024-es Pápai Expo és Agrárpiknik, az év legmenőbb agrárrendezvénye.

Erkel Ferenc: HUNYADI LÁSZLÓ Opera négy felvonásban, három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

A Neoton Família az egyik legnépszerűbb magyar popzenei együttes. Angol nevük: Newton Family, ezutóbbi néven jelent meg több lemezük Japánban,…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!