Puccini hősnői
Műsor:
Puccini: részletek a Tosca, Pillangókisasszony, Bohémélet című operákból
Puccini: Angelica nővér II.rélsz
Műsor:
Puccini: részletek a Tosca, Pillangókisasszony, Bohémélet című operákból
Puccini: Angelica nővér II.rélsz
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 25. kedd, 19:00
Közreműködik:
Közreműködő változás!
Brassói-Jőrös Andrea, Kriszta Kinga, Busa Gabriella – ének
/ Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) / Lautitia Gyermekkar (karigazgató: Nemes József)
Vezényel: Kollár Imre
Giacomo Puccini élete során különös figyelmet tanúsított a női nem iránt. Ez a vonzódás nem csak életrajzaiból, hanem színpadi műveinek szinte mindegyikéből kiolvasható. Tizenkét operája közül hétnek női címszereplője van, de például a Bohémélet is sokkal inkább szól Mimiről, a varrólányról, mint a párizsi művészéletről. Mi több, ebben az operában még egy másik, gondosan árnyalt női figurát is találunk, Musetta személyében. De még Turandot mellett is megjelenik az ellenpólus, Liú, az önfeláldozó rabszolgalány személyében. A korosabb zenebarátok még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor egyes kritikusok enyhe lenézéssel kezelték Puccini művészetét. Gyanút keltett bennük a páratlan dallambőség, az érzelmek magas hőfoka és darabjainak népszerűsége. Ahogy aztán telt az idő, kiderült, hogy egy-két kivételtől eltekintve szinte senkinek sem sikerült Puccinihez mérhető operai remekműveket alkotni. Sokan azt is észrevették, hogy az énekszólamok ölelésében Wagner, Debussy, Stravinsky és Richard Strauss szelleme is felismerhető az olasz mester zenekarkezelésében. Az is kiderült, hogy Puccini dramaturgiai érzéke is egyedülálló: tudott, hogy operáinak szövegkönyveit szigorú igényességgel íratta meg. Szeretett hősnőinek sorában Angelica nővér alakja egészen különös jelentőségű. A zeneszerző ugyanis egész életében erősen kötődött két évvel idősebb lánytestvéréhez Iginiához, aki egy Lucca közeli kolostor rendfőnöke volt. Látogatásai során erősen megérintette az apácák életmódja, ezért nem meglepő, hogy Giovacchino Forzano 17. század végén játszódó története felkeltette az érdeklődését. A hét esztendeje kolostorban élő Angelica múltja akkor sejlik fel, amikor gőgös arisztokrata nagynénje, a Hercegnő váratlanul meglátogatja. Jöttének célja, hogy egy vagyoni lemondásról szóló iratot Angelicával aláírasson, és tőle elszakított, a család szerint bűnben fogant kisfia halálhírét is elhozzaölelő kézzel, az angyalok karának hangjai mellett távozik az élők sorából. Az 1918-ban New Yorkban bemutatott Angelica nővér a zeneszerző szándéka szerint a Triptichon (Il trittico) címet viselő három egyfelvonásosból álló ciklus középső darabja. Előtte egy brutális szerelmi dráma (A köpeny. Ebben a helyzetben az összetört Angelica számára mélységes fájdalmának egyetlen ellenszere már csak a füvekből készített méregpohár lehet. Halálos látomásában még látni véli kisfiát a Szűzanya oldalán, majd gyermeke felé nyújtott) borzasztja el a nézőt, végül egy fergeteges vígopera, Gianni Schicchi története zárja a színházi estét. Az Angelica nővér finom lélekrajza, drámai íve ebben a közegben bontakozik ki igazán a maga teljességében. A kizárólag női szereplőket felvonultató remekmű az utóbbi időben azonban gyakran szólal meg önállóan is. Érdemes rácsodálkoznunk, hogy a kolostorlakók életének jellemzésére milyen változatos zenei eszközöket használ a szerző. Ha a szituáció úgy kívánja, harangozást, orgonazúgást, madárdalt hallunk, de a báránybégetést és szamárordítást is megidézik a zenekar szólamai. A két főhős találkozásakor aztán felforrósodik a levegő és a Puccinire jellemző szenvedéllyel töltődik meg a zene. Hallunk egy fájdalmasan szép zenekari közjátékot, majd egy megrázó szoprán áriát (Senza Mamma…), hogy aztán túlvilági harmóniák hozzanak megtisztulást a hallgató számára is.
– baljos –
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg. Szeretettel várjuk Önöket 2026-ban is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád!
A Nemzetébresztő – a legnagyobb magyar egy szenvedélyes, megrendítő és mai történet arról az emberről, aki nemcsak a hazáját akarta felrázni, hanem önmagát is. Széchenyi István alakja ebben az előadásban nem történelmi távolság, hanem hús-vér ember: vívódó, bátor, esendő és mégis felemelő. A darab hív, hogy újra ránézzünk arra, mit jelent magyarnak lenni – és mit jelent/jelentene, tenni érte. esőnap 07. 10.
A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos.
éretlen komédia Ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján
Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg…
musical Szöveg: TIM RICE Zene: ANDREW LLOYD WEBBER Hangszerelte: DAVID CULLEN Fordította: Bárány Ferenc
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!