Magyar Nemzeti Táncegyüttes: A hűtlen feleség
Jegyvásárlás
Aktuális előadások
Bűnügyi táncdráma
Egy nyomozás története: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású bemutatója, A hűtlen feleség rávilágít a ballada rejtett aspektusaira. Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig? Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa rendezése az okokon gondolkodik, de olyan örök témákat is színre visz, mint a hűség, a szerelem és a bosszú.
Mély szenvedélyek és érzelmek hatják át a régi székely népballadát, a több változatban ránk maradt Barcsai szeretőjét. Az alapszituáció tértől és időtől függetlenül ismerős: a feleség és a férj között valami nagyon nincs rendben. A bajok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy az asszony képtelen kiverni a fejéből egykori szeretőjét... Minden adott tehát a tragédiához, ami végül be is következik. A Kossuth-díjas Zs. Vincze Zsuzsa forgatókönyve azonban nem elégszik meg a sok kihagyással, elhallgatott részlettel operáló történettel: megírja az előzményeket is; azt, ami a bosszúszomjas férj szörnyű tette mögött állhat. Mindez azonban korántsem jelenti, hogy az eredeti ballada borzongató hangulatát elkönnyítenék az alkotók, épp ellenkezőleg: monumentális, szinte operai látványvilágot teremtenek Tóth Kázmér díszletei, illetve Zs. Vincze Zsuzsa gazdagon díszített, stilizált népviseletei. Papp István Gázsa és D. Tóth Sándor népzenei szerkesztői munkája mellett az est sokrétű zenei anyagát Eredics Benjamin zeneszerző jegyzi, aki lehengerlő erejű kórusművet komponált a Magyar Nemzeti Férfikar számára. Az előadáson elhangzik Kodály Zoltán két kórusműve is.
Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas rendező-koreográfus előadása műfajokon és stílusokon átívelő, nagyszerű vízió.
A feleség: Paput Júlia
A férj: Tókos Attila
Barcsai, a szerető: Barka Dávid
Falusi nép: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai (művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán)
Katonák, pásztorok, bírák: Magyar Nemzeti Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
zene: Eredics Benjamin
népzenei szerkesztő: Papp István Gázsa, D. Tóth Sándor
díszlet: Tóth Kázmér
fény: Kósa Dániel, Niederkirchner István
animáció: Fabók Szilvia, Konta Boáz
forgatókönyv, dramaturgia, jelmez, társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa
koreográfus, rendező: Zsuráfszky Zoltán
Fotó: Csudai Sándor
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
A XIX. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó a Pécsi Balett és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciójában jött létre.
Megvalósult a Nemzeti Kulturális Alap és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával.
Ajánló
A mindenki által ismert és szeretett kis fabábu a mese főhőse, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és…
Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!” Miska, a talpraesett lovászfiú…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!