Kovács János és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara - A zenekar mesterei

Liszt a 19. századi nyugati zenetörténet egyik meghatározó alakja volt. Kezdetben ördögi zongoravirtuózként tisztelték (e korszakának egyik záróműve az Esz-dúr zongoraverseny), később mint a zenei nyelvet megújító, oratóriumokat és szimfonikus költeményeket komponáló zeneszerzőt méltatták. A fiatal magyar zeneművészek számára sokáig ő volt az origó. Dohnányi például Liszt öröksége miatt választotta a budapesti Zeneakadémiát a bécsi helyett és lett az intézmény első világhírű növendéke – a négy évvel fiatalabb Bartók viszont már egykori pozsonyi iskolatársa mintájára ment a magyar fővárosba továbbtanulni. A Zeneakadémián mindketten az egykori Liszt-növendék, Thomán István tanítványai voltak és kezdetben úgy tűnt, hogy zongoraművészként és zeneszerzőként is a liszti hagyomány folytatói lesznek. Ugyan végül egyikük sem vált Liszt művészetének direkt folytatójává, munkásságukban számos látens Liszt-hatás mutatható ki.

RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont