Falstaff
Falstaff
vígopera három felvonásban
Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara.
több
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 25. péntek, 19:00
Az Otello hatalmas sikere után a milánói Scala egy új művet rendelt a zeneszerzőtől, akár egy vígoperát is. „Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót...” – válaszolta Verdi. 1889 nyarán Boito, Verdi librettistája átadta a mesternek a Falstaff tervezetét. Verdi elolvasta Shakespeare Windsori víg nőkjét és a IV. Henriket, majd ezt válaszolta: „Ez a Falstaff vagy Víg asszonyok, amely két nappal ezelőtt még az álmok világában volt, kezd testet ölteni és valósággá válhat. Mikor? Hogyan? Gondolt-e éveim számára? Túl nagy merészség lenne ezt a feladatot magamra vállalni. És ha győz a fáradtság? És ha nem tudom befejezni a zenét?” Boitónak sikerült meggyőznie Verdit arról, hogy a Falstaff-témában egy remekmű lehetősége rejlik.
„Csillagszóró és tűzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi művét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendű humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a ZENE egy ősi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen művében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derűs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. »Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...?« Egy korszak utolsó hőse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fűszereit, mely fűszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ. Olvassuk tehát Shakespeare három Henrik-drámáját, és A windsori víg nőket! Hallgassuk nyitott szívvel és nyitott füllel a Falstaffot, Verdi utolsó opera-varázslatát!” (Gulyás Dénes)
„Csillagszóró és tűzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi művét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendű humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a ZENE egy ősi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen művében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derűs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. »Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...?« Egy korszak utolsó hőse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fűszereit, mely fűszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ. Olvassuk tehát Shakespeare három Henrik-drámáját, és A windsori víg nőket! Hallgassuk nyitott szívvel és nyitott füllel a Falstaffot, Verdi utolsó opera-varázslatát!” (Gulyás Dénes)
Ajánlatunk
Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.
Mi történne, ha Petőfi Sándor itt és most, a szemünk előtt írná meg a János vitézt? Ebben az új színpadi változatban a történet egy hatalmas laptopból lép elő: innen elevenednek meg a mese kétdimenziós és élő szereplői, hogy szóban és dalban keltsék életre Kukorica Jancsi és Iluska világát.
A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. Kálmán Imre világsikerű darabjának premierje a 2025-ös év egyik legjobban várt eseménye.
Ajánló
3+ 90 perc, 1 szünettel Bábtechnika: kesztyűsbáb, pálcás báb
éretlen komédia Ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!