Liszt: Funérailles (Farkas Ferenc hangszerelése)
Dohnányi: Csellóverseny
Schubert: C-dúr (Nagy) szimfónia
Perényi Miklós - cselló
vezényel: Hollerung Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 5. hétfő, 19:30
Mai hangversenyünkön elsőként Liszt Funérailles („Temetés”) című zongoraművének Farkas Ferenc által készített bravúros zenekari átiratát hallhatják. Az 1848-as forradalom leverése, Batthyány miniszterelnök és az aradi vértanúk kivégzése felett érzett gyászában írta Liszt 1850 és 1852 között az 1849 október alcímet viselő Funérailles-t, mely Liszt Ferenc életművének egyik kiemelkedő mesterműve. Zenei anyaga egyértelműen magyar, formája változatos: bevezetés - A - B - C - kóda.
Ezt követően Dohnányi Ernő 1904-ben komponált Csellóversenye hangzik el, melyet az Európa-szerte ismert művész 27 éves korában szerzett. A mű érdekessége – s ezért említik egyes források Konzertstück néven is –, hogy nem virtuóz, hanem alapvetően lírai hangvételű. A darab Perényi Miklós gordonkaművész előadásában hangzik el, aki a koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik.és először lép fel a BDZ-vel.
A hangverseny második felében Schubert Nagy C-dúr szimfóniája csendül fel. „Aki ezt a szimfóniát nem ismeri, az keveset tud Schubertről” – írta Robert Schumann erről a műről. A Schubert-szimfóniák számozását tekintve teljes a zűrzavar, attól függően, hogy a befejezés, vagy a bemutatás időpontját tekintik-e mérvadónak. A biztonság és bizonyosság kedvéért napjainkban e szimfóniát „nagy” C-dúr-ként és 9-es számmal emlegetik. A szimfóniát a szerző 1825-ben írta Bad Gasteinban, és életében nem került bemutatásra. Halála után tíz évvel Robert Schumann adta a kéziratot Mendelssohnnak, aki 1839-ben, Lipcsében mutatta be, és ezzel indult diadalútjára.
A Garden of Lights a 2025/26-os szezonban ismét egy csodás, kultikus mese varázslatos világába invitálja a látogatókat a budapesti Füvészkertbe. A különleges fény és multimédia-kiállítás idei témája nem más, mint az örök gyerek, Pán Péter története.
A magyar-ghánai Sena Dagadu a 21. századi hazai popzene jelentős alakja, akinek az Irie Maffia zenekar és szólóprodukciói mellett meditatívabb, Sena DagaDub nevű triója is igen népszerű. A formáció 2024-ben a magyar zenei élet élő legendáját, Presser Gábort látta vendégül a Müpában, és az együttműködés annyira jól sikerült, hogy a projekt most mindkét fél – és persze a közönség – örömére folytatódik.
A klasszikus szépség a koncerten sok arcát felvillantja majd: legyen szó posztmodern karcolatról vagy romantikus köntösbe bújt konzervatívról, ami közös:…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
