Budafoki 2024-25/1 - A sors játékai
Csikós Vilmos -hegedű
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Werner Gábor
Kabalevsky: Colas Breugnon - nyitány
Prokofjev: II. hegedűverseny
Csajkovszkij: V. szimfónia
Csikós Vilmos -hegedű
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Werner Gábor
Kabalevsky: Colas Breugnon - nyitány
Prokofjev: II. hegedűverseny
Csajkovszkij: V. szimfónia
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. október 11. péntek, 19:00
Orosz est három orosz zeneszerzővel.
Koncertünket a legfiatalabb zeneszerző művével, Dmitry Kabalevsky 1937-ben írt operájának nyitányával kezdjük. A mű Romain Rolland regényére épül, az opera címadó főhőse Colas Breugnon egy 17. századi francia kisvárosban éldegélő asztalos-fafaragó művész mester, aki elégedetten éli mindennapjait, élvezi az élet minden pillanatát és örömét. Nyugodt élete akkor borul fel, amikor egy pestisjárvány következtében elveszíti feleségét, ő maga is lebetegszik, távollétében felgyújtják a házát, széthordják a vagyonát, elpusztítják az alkotásait. A város, ahol él, rablóbandák kezére kerül, és az anarchia lesz úrrá mindenütt. Végül Colas megszervezi az életet, és rendet teremt a városban. Új háza építésekor eltöri a lábát, és végleg ágyba kényszerül. De ez nem töri le a lelkesedését, Plutarkhoszt olvasva üti el az időt. Colas az az ember, aki sosem veszíti el az életkedvét, aki minden megpróbáltatásból és veszteségből megerősödve kerül ki. Kabalevsky komoly kutatásokat végzett, hogy zenéjébe francia és burgundi népdalokat is felhasználhasson. A nyitány az opera legtöbbet játszott részlete, a főhős vitalitásának, humorának, bölcsességének zenei kifejezése.
Prokofjev az 1930-as évek elején alkotói válságba került. Az a probléma foglalkoztatta, hogy milyen zenét érdemes írni kora közönségének. Az egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy a dallamos zenével lehet közel vinni a kortárs zenét az akkori hallgatósághoz. Így amikor 1935-ben Robert Seutance, francia hegedűművész egy hegedűverseny megírására kérte fel Prokofjevet, visszanyúlt a hagyományos formákhoz, és a dallamosságot helyezte előtérbe. A II. hegedűversenyben a klasszikus hagyományok és az új alkotóperiódus újításai keverednek. A hagyomány jól tükröződik a hegedű és a zenekar koncertáló viszonyában, a háromtételes gyors-lassú-gyors formában, a harmóniákban és a hangszerelésben. Ezt a hagyományos hangzást színezik át Prokofjev motívumai, és teszik izgalmassá a II. hegedűversenyt.
A három zeneszerző közül a rangidős, Csajkovszkij V. szimfóniája hangzik el az este második felében. A művet 1888-ban komponálta, s bár vegyes kritikákat kapott bemutatásakor, mégis a szerző legnépszerűbb, legtöbbet játszott műve lett. Sors szimfóniaként tekinthetünk rá, melynek nincs pontos programja, de maga a szerző ezt a megjegyzést írta a művéhez: „Teljes meghajlás a sors, illetve a végzet kifürkészhetetlen parancsa előtt”. A nyitótéma képviseli ezt a gondolatot, és minden tételben visszatér emlékeztetőként, annak ellenére, hogy minden tételnek saját zenei témája van. Nagy lélegzetvételű, komor hangulatú műről van szó, ami még reményteli kicsengéssel zárul.
Egy olasz tengerparti kastélyban minden adott a tökéletes nyaraláshoz – amíg egy véletlenül kihallgatott szenvedélyes éjszakai jelenet mindent fel nem borít. Amikor a fiatal zeneszerző, Ádám Albert azt hiszi, hogy menyasszonya hűtlen, két barátja, Turay és Gál, a két ünnepelt színházi szerz, azonnal cselekedni kezd: ha a valóság összetöri a szívét, akkor új valóságot kell írni. Egyetlen nap alatt megszületik egy különös terv: egy darab, amelynek célja, hogy megmentse a szerelmet. Molnár Ferenc legendás vígjátéka most zenés formában, vadonatúj dalokkal érkezik a Thália Színház Nagyszínpadára – ahol a színház maga válik a legnagyobb trükké.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Szente Vajk ezúttal is gondoskodott róla, hogy egy felhőtlen estét tölthessünk együtt a Játékszínben!
Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus..
Misztikum, szenvedély és sötét titkok a színpadon – érkezik a Rebecca musical!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!