Program

BUDAFOKI 2022-23 / 7

Klauzál Gábor Kulturális és Szabadidőközpont, Klauzál ház
1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33.

Előadók:
Anna Maria Kokits – zongora
Vezényel: Guido Mancusi

Aktuális előadások

2023. Máj 19. péntek, 19:00

Jegyvásárlás

Leírás
Alkotók, színészek
Képek, videók

MŰSOR:

Beethoven: III. Leonóra-nyitány
Haydn: L’incontro improvviso – nyitány
Mozart: D-dúr (Koronázási) zongoraverseny KV 537
Schubert: VII. (E-dúr) szimfónia (Richard Dünser rekonstrukciója) – magyarországi bemutató

Beethoven 1804-ben kapott felkérést a Bécsi Operaház intendánsától egy opera megírására, s ennek a felkérésnek eleget téve született meg egy évvel később a Leonóra című opera. A bemutató különböző okok miatt elhúzódott, ezért Beethoven átírta a nyitányt, s ezzel a második változattal mutatta be a művet. Az opera nem aratott sikert, három előadás után megbukott, és lekerült a műsorról. 1806-ban Beethoven újra elővette a művet, átdolgozta az operát, s a nyitányt is lecserélte: ez lett a nyitány harmadik változata, mely III. Leonóra-nyitányként maradt fenn. Az opera sajnos ebben a változatban sem nyerte el a közönség tetszését, így pár előadás után megint lekerült a műsorról. A diadalig nyolc évet kellett várnia Beethovennek, 1814-ben megint átdolgozta a darabot, immár Fidelio címmel, a nyitány ennek az átdolgozásnak újra áldozatául esett, mivel maga a szerző is túl grandiózusnak és túl drámainak találta az operához képest. Az opera új változata az új nyitánnyal végül sikert aratott. A III. Leonóra-nyitány mégis túlélte az évszázadokat, önálló műként is gyakran játsszák hangversenyeken. A nyitány szimfonikus formában az opera sűrített összefoglalását adja: Leonóra beöltözik férfinak, hogy igazságtalanul börtönbe vetett szeretett férjét kiszabadíthassa. A nyitány sötét tónusokkal indul, aztán kifényesedik, hogy végül diadalittasan hirdethesse a győzelmet.

Haydn a bécsi klasszicizmus nagy mestere, gazdag életművet hagyott maga után. Mai napig népszerűek darabjai, melyek rendszeres szereplői hangversenyeknek. A mai estén egy talán kevésbé ismert műve hangzik el, a L’incontro improvviso című opera nyitányát adja elő a Budafoki Dohnányi Zenekar. Ez a mű Haydn 13 operája közül a hatodik, melyet az Eszterházy udvar magán színházának írt 1775-ben. Cselekménye a Közel-Keleten játszódik, orientalista témájú. S bár nem tartozik a legsikeresebb művei közé, nyitánya nagyon népszerű, és mindent tartalmaz, ami miatt a Haydn műveket szeretni lehet.

A hangversenyen ezt követően Mozart D-dúr zongoraversenye hangzik el. A mű a köztudatban mint „koronázási zongoraverseny” él; Mozart ugyanis 1790 októberében Frankfurtban, a koronázási ünnepségek alkalmával játszotta. A versenymű az 1784-86-os évek zongoraverseny-sorozatával tart szoros rokonságot. Talán csak a zongoraszerűség nyilatkozik meg fokozottabb mértékben ebben a versenyműben, amelynek mindjárt legelső témáját ebben a szellemben mintázta a zeneszerző. Az első tétel kidolgozása során mintegy kompendiumát adja Mozart mindannak, amit a szólóhangszer ebben a műfajban elért, s maximumát annak, amit a korabeli zongoratechnika nevében megkövetelhetett. A lassú tétel – bár típusával több alkalommal találkoztunk már Mozart Andantéi során – ismét egyedülállónak hat a maga nemében, kristályos nyugalmával, nemességével: olyan, mint egy tiszta vizű, mozdulatlan tó. Ugyancsak kifejezetten zongorára termett a záró rondó témája, de ennek a tételnek megformálásába és kivitelezésébe olyan gondos művészi munkát fektetett a komponista, amely nemcsak a koronázás ünnepi aktusához, de a maga érett korszakának színvonalához is minden tekintetben méltó lehetett. A versenymű a mai estén Anna Maria Kokits előadásában hangzik el.

Schubert öt szimfóniát hagyott hátra befejezetlenül, ezek közül a VII. szimfónia az egyetlen, amely szerkezeti szempontból készen volt, és amelynek mindegyik tételéhez Schubert elkészítette a vázlatait, a mű lassú bevezetőjénél pedig a hangszerelést is elvégezte. A művet aztán egy opera megírása miatt félretette, és végül soha többet nem nyúlt hozzá. Az évszázadok alatt többen próbálkoztak azzal, hogy a közönség számára elérhetővé tegyék ezt a szimfóniát, a mai estén azt a változatot játssza a zenekar, mely Richard Dünser osztrák zeneszerző és Mario Venzago karmester munkájának köszönhető. Ez a változat azért is különleges, mert a kevésbé inspiratív középső tételt lecserélték, s helyére Schubert halálának évéből származó vázlatokat tettek. Ennek köszönhetően jött létre az a grandiózus, VII. szimfóniaként nevezett mű, mely a mai estén először hangzik el ilyen formában Magyarországon.