Az egynapos koncertsorozat, amely a beethoveni életmű legszemélyesebb és legközvetlenebb műfaját állítja a középpontba, a zeneszerző talán legnépszerűbb zongoraszonátájával indul majd.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 4. vasárnap, 15:00
2020. április 24. pénteki koncert pótlása!
BEETHOVEN NAPOK: Zongoraszonáták 1: Érdi Tamás - cisz-moll/d-moll (Concerto )
Beethoven: 14. (cisz-moll, „Holdfény”) szonáta, op. 27/2
Beethoven: 17. (d-moll, „Vihar”) szonáta, op. 31/2
Az egynapos koncertsorozat, amely a beethoveni életmű legszemélyesebb és legközvetlenebb műfaját állítja a középpontba, a zeneszerző talán legnépszerűbb zongoraszonátájával indul majd. A ragadványnevét csak pár évvel Beethoven halála után elnyerő Holdfény-szonáta kiugró popularitása olykor alighanem már magát zeneszerzőt is feszélyezhette, hiszen tanítványának, Carl Czernynek egyszer így dohogott: „Mindenki mindig a cisz-moll szonátáról beszél, pedig minden bizonnyal írtam jobb dolgokat is.”
A Holdfény-szonáta párja az ugyancsak a XIX. század legelején komponált, szintén természeti képet felidéző és megint csak nem
Beethoventől származó melléknevű d-moll (Vihar) szonáta lesz. A két szonátát a Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjas Érdi Tamás adja majd elő, akinek pályaindulását olyan nagy muzsikusok segítették és bátorították, mint Vásáry Tamás és Kocsis Zoltán. Az utóbbi mester így jellemezte Érdi Tamás játékát: „Sokkal érzékenyebben nyúl a billentyűkhöz, mint a látó emberek. Úgy hiszem, hogy a játékában bizonyos dinamikai tartományokban olyan érzékenység van jelen, ami nálunk természetszerűleg nem lehetséges... Egy olyan új világot, dimenziót nyit meg, amit más nem.”
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas…
A Kodály és Bartók örökségét ápoló, Gráf Zsuzsanna vezetésével működő, nevében is angyali Angelica Leánykar már több alkalommal varázsolta el…
A közelmúltban elhunyt, 80 esztendeje született zeneszerző emlékére rendezett koncerten egy korai elektronikus zenei kompozíciója és egy kései kórusműve mellett…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
