A Szolnoki Szimfonikusok következő hangversenye a Zeneakadémia Nagytermében: A ZENÉT SZOLGÁLÓ VIRTUOZITÁS.
Az együttes karmestere ez alkalommal Massimo Belli
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: június 28. péntek, 19:00
Műsor:
Pablo de Sarasate: Carmen-fantázia op. 25
Szergej Rahmnanyinov: II. (c-moll) zongoraverseny op. 18
Ludwig van Beethoven: V. (c-moll) "Sors" szimfónia op. 67
Közreműködik:
Shiran Wang - zongora
Sherry Tse – hegedű
Vezényel:
Massimo Belli
A 19. századi spanyol hegedűvirtuóz és zeneszerző, Pablo de Sarasate számos fantáziát komponált a korszak sikeres operáira, hogy ezekkel bővítse repertoárját. A Carmen-fantázia kétségtelenül a legelőkelőbb helyet foglalja el feldolgozásai sorában. Ehhez az 1881-ben komponált művéhez Sarasate tudatosan választotta ki az opera azon részleteit, amelyek leginkább tükrözik a mű spanyol hangulatát. A hegedűre és zongorára írt változat mellett egy zenekarra szánt variációt is elkészített, azóta mindkettő elnyerte a közönség és a kritikusok tetszését. Az előadás során alkalmazandó kifinomult technikák és az opera által ihletett vérbő szenvedély miatt az egyik legnagyobb kihívást jelentő hegedűdarabnak tartják.
A II. zongoraverseny Rachmanyinov talán legnépszerűbb műve, amely a szerző életének nehéz periódusát követően keletkezett. Első szimfóniájának bukása annyira megviselte a fiatal komponistát, hogy három évig képtelen volt újabb darabot írni. Majd egy hipnózisra specializálódott orvos, Dr. Nyikolaj Dahl kezelésének hatására tért vissza alkotói kedve, ezért az 1901-ben bemutatott új zongoraversenyt Dr. Dahlnak ajánlotta. A rendkívül dallamos, választékos zenei nyelvezetű és változatos hangszerelésű mű a briliáns zongoraszólam miatt vált igazán népszerűvé. A hallgató nem is sejti, milyen technikai nehézségekkel kell megküzdenie a szólistának, mire előadásmódjában eljut a könnyed természetesség megfelelő fokára. Rachmanyinov zongoraszólamainak virtuozitása azonban sosem öncélú, mindig csak eszköz a zene szolgálatában – ugyanúgy, ahogyan egykor Lisztnél.
„Meg akarom ragadni a sorsot a torkánál, mielőtt ő teperne le engem” - írta Beethoven egy barátjának nem sokkal V. szimfóniájának születése előtt. A nyitótétel nevezetes motívumát a „sorssal” azonosíthatta a szerző: „Így zörget a sors az ajtón.” A főtéma az egész darabon végigvonul, a teljes szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát példázza. Ezzel a művével a komponista sokak szerint egy új szimfonikus nyelvet fedezett fel, és addig nem hallott mértékben tágította ki a zenekar hangzását. Az azóta világhírűvé vált és számtalan formában feldogozott darabot 1808. december 22-én mutatták be először a bécsi Theater an der Wienben, egy több mint négyórás óriáskoncerten, ahol csak Beethoven-műveket játszottak.
Richardnak valami hiányzik a munkahelyére való mindennapi ingázáson és a családi életen túl. Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt...
A mesés keletet idéző történetben megelevenedik Aladdin, az ifjú, aki rátalálva egy varázsgyűrűre, majd egy különleges lámpásra, annak megdörzsölésével egy dzsinnt idéz meg, aki minden kívánságát teljesíti.
Steigervald Krisztián generációkutató könyveinek és podcast műsorainak hála mára egyre többen tudjuk, melyik generációhoz tartozunk. Óriási népszerűségnek örvend a téma,…
RACHMANINOV / CSAJKOVSZKIJ Pletnyov / Keller
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
