Program


A városi mesemondás történetének kezdetei - Szabadegyetem

A városi mesemondás történetének kezdetei - Szabadegyetem

Az előadás a városi közegben zajló nyilvános, színpadi-művészi mesemondás hosszú és izgalmas történetének a kezdeteibe nyújt bepillantást a 19. század végétől a második világháborúig. A népmese a magyar városi tömegkultúrában különböző fórumokon volt jelen, amelyet a modern technikai eszközök (pl. telefonhírmondó, gramofon, rádió) is hatékonyan támogattak.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. október 10. csütörtök, 18:00

A folklorisztikai érdeklődés a tradicionálisnak tekintett paraszti mesélés hagyományára fordít kiemelt figyelmet, ugyanakkor a mesemondásnak nem ez volt az egyetlen szóbeli gyakorlata. A modern, városi környezetben megvalósuló mesélés és az elhangzott meseszövegek szintén a narratív hagyomány részét képezik. Az előadás a városi közegben zajló nyilvános, színpadi-művészi mesemondás hosszú és izgalmas történetének a kezdeteibe nyújt bepillantást a 19. század végétől a második világháborúig.
A népmese a magyar városi tömegkultúrában különböző fórumokon volt jelen, amelyet a modern technikai eszközök (pl. telefonhírmondó, gramofon, rádió) is hatékonyan támogattak. A városi tömegszórakoztatás keretein belüli elképzelt mesemondás meghonosításán kezdetben újságírók és színházi szakemberek munkálkodtak. E tevékenység két kiemelkedő alakja a Basa bácsi néven országosan ismertté vált Balassa Jenő és a kortársai által pesti Andersenként emlegetett Szalai Oszkár (Oszkár bácsi) voltak. Az ő személyükben tisztelhetjük az első magyar professzionális, művészi mesemondóinkat, akik a fővárosban és vidéken, színházakban, iskolákban és szabadtéren évtizedeken keresztül gyerekek ezreinek meséltek. Balassa emellett az intézményes színészképzésbe is bevezette a színpadi mesélést, Oszkár bácsi pedig megjelentette meséit gramofonlemezeken is, nem mellesleg ő volt a Magyar Rádió egyik első mesemondója.

Előadónk, Domokos Mariann népmesekutató történeti filológiával, textológiával, kutatástörténettel, populáris irodalommal, a Grimm-mesék folklorizációjával, jogi néprajzzal foglalkozik. Nemrégiben Gulyás Judittal közösen az Arany család népmesegyűjtői-és kiadói tevékenységét tárták föl egy monumentális kritikai kiadásban. Újabb érdeklődési területei közé tartozik a kutatástörténet egy érdekes szelete, a XX. század első felében működő fővárosi mesemondók közművelődési jelenségének vizsgálata.


Ajánlatunk


Minden normális, modern férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.

Mozart utolsó operája, E. Schikaneder szövegét alapul véve, szimbólumokkal mélyen átjárt, misztikus mű a szerelem mélységéről és egyszerűségéről, az élet próbatételeiről és örömeiről, a bölcs gondoskodásról és a romboló ragaszkodásról, a felnőtté válás értékéről és a gyermeknek megmaradás szépségéről.

Ajánló


Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a címszereplő Heródes Antipász…

Ray Cooney méltán sok színház által játszott remekművét a Csiky történetében először láthatja a Nagyérdemű a 2024/2025-ös évadban.

Egy eldugott társbérlet emeleti szobájában Tyimofejev, a bogaras feltaláló egy időgép összeszerelésén dolgozik. A szomszédban bömböl a rádió, és a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!