2
A skarlát betű
„Egyikünk sem várhat semmi jót ebben az életben, amióta a gonosz útvesztőben tévelygünk, és lábunk minduntalan megbotlik a bűnben, amivel utunkat teleszórtuk.”
több
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 26. péntek, 19:00
Győri Balett
A skarlát betű
Nathaniel Hawthorne azonos című regénye alapján
Asszisztensek: Jónás Zsuzsa Harangozó-díjas, Bajári Levente Harangozó-díjas
Zene: zenei montázs
Jelmez: Velich Rita
Díszlet: Bozóki Mara
Fény: Stadler Ferenc
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus VELEKEI László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
„Könnyebb annak, aki fájdalmát szabadon kitárhatja, mint aki kénytelen egészen a szívébe zárni.”
/ Nathaniel Hawthorne A skarlát betű/
Az Új-Angliai Boston lakossága izgalmas napra ébred: a városi tömlöc kapuján a házasságtörő Hester Prynne lép ki újszülött csecsemőjét magához szorítva. Útja a főtéren álló pellengérhez vezet, ahol a gyalázkodó tömeg azt várja, hogy feltűzzék ruhájára a skarlátvörös A betűt. A szégyen jelét, élete végig, egyedül viseli, hiszen társát a bűnben nem nevezi meg. Már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmesdale…
Ajánlatunk
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
„Túl sötét.” „Micsoda posvány!” „Csupa ronda emberről ír!” „Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.” „Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.” „Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!” „Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...” „Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.” „Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...” „Szörnyű munka!” „Sivár, sivár.”
Ajánló
Monarchia Operett Te rongyos élet Nagyszabású operettshow Kálmán Imre legszebb melódiáival
6 éves kortól 120 perc 1 szünettel Bemutató: 2024.09.20
1965. június 13-án nyerte meg Kovács Kati a KI MIT TUD? -ot. Ezt a jubileumot ünneplendő 60 évvel később ugyanazon…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!