Programinformációk
11:00-12:30
Öltözködés 1862-ben
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum textilgyűjteményében dolgozó munkatársak közös tárlatvezetése a fényképek és öltözködés kapcsolatára fókuszál. A képek csak látszólag szólnak subákról, cifraszűrökről, süveg mellé tűzött pipákról, krinolinról és a női kezekben szorongatott zsebkendőkről. A sokszínű Magyarországot látjuk, eddig ismeretlen részleteiben is, hiszen az öltözködés eltérő társadalmi, nemzetiségi, foglalkozási csoportokat jelöl. És politikaiakat is, természetesen: 1860-1862 a nemzeti divat időszaka, ahol a magyar nadrág, mente és gyöngyös párta viselése politikai állásfoglalást jelent.
Kollár Csilla művészettörténész, muzeológus
Lackner Mónika néprajzos, muzeológus
13:30-15:00
Fotográfia 1862-ben
A fotográfia új médium 1862-ben. Ezt a saját korában legmodernebb vizuális eszközt hívta segítségül Jankó Vince, hogy Magyarországot a lakóit bemutató képsorozat jelenítse meg Londonban. Fotótörténészek mesélnek arról, mi olvasható le Tiedge János felvételeiről, miről árulkodik színezés, a csoportkép megkomponálása, a beállítás, vannak-e árulkodó nyomok arról, melyek voltak a fényképezés körülményei. A képek megtekintés mellett vetített képek is segítik az 1860-1862 időszak technikai tudásának és technológiájának megértését, melyben arra is kitérünk, milyen vizsgálatokra van még szükség az 1862-es képek kapcsán.
Farkas Zsuzsa művészettörténész, fotótörténész
Flesch Bálint fotótörténész, archaista fotográfus
15:30-17:00
Magyarország 1862-ben
Rendkívüli időszak társadalmi összefogása segítette a fényképsorozat megszületését. Emigrációból hazatért politikusok, aradi vértanuk családtagjai, Bécsben élő magyar arisztokrata nagybirtokosok, a hazai ipar képviselői ismerik fel, hogy Magyarország jövője szempontjából mennyire fontos a világkiállításon való megjelenés. A haza sorsa bizonytalan, nincs egységes vízió a jövőről, mégis támogatták Jankó Vince elképzelését: összegyűlt a Magyarország terményeit, ásványkincseit bemutató tárlat, megszületett egy színezett fényképsorozat – és kikerülhetett Londonban a magyar zászló és címer, sőt a HUNGARY felírat is.
Mi ez a különös időszak, mik Magyarország kilátásai és sorskérdései, milyen az a társadalmi környezet és hálózat, mely a megszólított és a kezdeményezés mögé állt hazafiakat és honleányokat körülvette és összekötötte – ezt segít megérteni a tárlatvezetés.
Csorba László történész, múzeumigazgató