A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója
Ősbemutató! Egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozása, akik a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. A szabadság és a szerelem szívmelengető drámája látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. több
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
Füge Produkció
Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk.
A Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár nevével fémjelzett „Jávor hajnalai” című zenés játék fülbemászó dallamokkal idézi fel az imádott színész kalandos élettörténetét.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit
Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét hirdeti mindenek felett. A történet a tánc, a zene és a próza dinamikus egységben szólal majd meg a színpadon.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.
A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz.
Állítólag minden a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére…
Szilaj, a betörhetetlen vadló kalandjairól mesél a Nemzeti Lovas Színház legújabb családi musical-e.
Bemutató 3+
Pagony - Füge Produkció
Az előadás után a Kávézóban gyerek - és pénztárcabarát ebéddel várunk!
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női
szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
Pataki Éva: Edith és Marlene zenés színmű két részben a Pesti Broadway Stúdió előadása
dramatikus valóságshow
Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják.
Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük.
2024. november 3-án, vasárnap 17 órától gyerekeknek, felnőtteknek és gyermeklelkű felnőtteknek Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című vetített zenés prózája elevenedik meg a KMO-ban.
Játék és tánc Lorca alapján.
Mese száz percben az andalúz szerelemről.
A színpadi változatot Molnár Ferenc azonos című örökérvényű ifjúsági regénye ihlette. Dés és Geszti dallamai, Grecsó szövegei által a szereplők éneklik el érzelmekkel teli történetüket, mely minden néző számára ismerős lesz.
A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.
« Dans les jupes de ma mère » egy « zseb-színházi » forma, amely vizuálisan meséli el egy gyermek egy napjának rituáléit. De nem akármelyik napról van szó, hanem az óvodakezdés napjáról.
Íme, négy nő. A mai hetvenesek.
Négy különböző kultúrájú "öreglány"– őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők.
Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják.
Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük.
Vajon meg kell-e keresztelni Vajkot? Valóban elfogadható-e az az erkölcsi axióma, hogy a cél szentesíti az eszközt?
Vajon meg kell-e keresztelni Vajkot? Valóban elfogadható-e az az erkölcsi axióma, hogy a cél szentesíti az eszközt?
A zenetörténet első operának aposztrofált művét, Orfeusz alvilági utazásának történetét a Mezítlábas Opera társulata adja elő.
Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
„Ezúttal a magyar népzene és a jazz muzsika jeles előadóművészei, Balogh Kálmán és Dresch Mihály mellett a színházi művészet egy kiemelkedő alakját, Őze Áront hívom vendégemül.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.
Liliomfi - (zenés komédia)
Szigligeti Ede vígjátéka alapján írta: Szente Vajk
Zene: Bolba Tamás
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!