Színház, Klasszikus színmű

Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?

Shaw bízik a fiatalságban, hisz a változtathatóságban, s megfogalmazza abbeli reményét, hogy helyes erkölcsi alapállással és szilárd kitartással hátat lehet fordítani hitvány és galádtársadalmi beidegződéseknek. Sajnos égetően aktuális mélyen elgondolkodnunk a dráma gondolatiságán, morális üzenetén.

Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.

A funtineli boszorkány évek óta tartó nagy sikere folytatásaként egy újabb Wass Albert darabbal jelentkezünk.

komédia két részben

A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..

Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.

A világirodalom egyik legszebb és legismertebb tragédiája újra a Magyar Színház színpadán. A reneszánsz Verona festői világában játszódó történetben két ifjú, Rómeó és Júlia lángoló szerelme bontakozik ki, ám a Montague-k és Capuletek között dúló, évtizedes gyűlölet elkerülhetetlen tragédiába torkollik.

Jókai Mór legnépszerűbb regénye a legmagasztosabb emberi értékeket méltatja: becsület, hazaszeretet, önfeláldozás.

Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.

A dráma Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának naplója nyomán íródott.

Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot.

Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amely felnyitására mindannyian áhítozunk. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet.

Einstein és Chaplin. A Nobel-díjas fizikus és a filmsztár. A tudomány és a művészet két csillaga. Összeköti őket a függetlenségük, emberségük és a humor is, amiben Einstein sem maradt el Chaplintől. Mindketten kivándoroltak az Egyesült Államokba, amely először a befogadó arcát mutatta feléjük, később mindkettőjüknek szembesülniük kellett választott hazájuk másik arcával is.

Mai történet, mai színház, mai nyelv – Csehov kasszikusa észbontó szereposztásban a Télikert színpadán.

Az Orlai Produkció vendégelőadása a Weöres Sándor Színházban.

Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl.

Egy átbeszélgetett éjszaka története világrendek széthullásáról, barátságról, hűségről és árulásról.

Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense kései találkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel – jutalomjáték a színészeknek.

Krimi két részben

Szép Ernő után szabadon

„Minden gondolkodás megrázkódtatással kezdődik”.

Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.

A Pécsi Nemzeti Színház a Jászai Mari-díjas Lipics Zsolttal és Vidákovics Szlávennel a főszerepben mutatja be a két felvonásos komédiát, melyben a tönkrement házasságát sirató férfi és megrögzött agglegény barátja sírva nevettetős komédiája szórakoztatja nézőit estéről estére óriási sikerrel.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatja: Mithridatész halott?
Jean Racine, Mithridates c. drámája és Molnár Imre fordítása nyomán a szövegkönyvet írta:
Ferenczy-Nagy Boglárka

A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos.

Friedrich Schiller: Stuart Mária
Kálnoky László fordítása alapján a szövegkönyvet készítette Sándor Júlia és Nagy Péter István

Blanche DuBois állástalan irodalomtanár nővéréhez, Stellához és annak férjéhez, Stanley Kowalskihoz költözik New Orleans szegénynegyedébe egy fülledt, kicsi lakásba. A szerelmespár gyereket vár. Blanche és Stanley rögtön összetűzésbe kerülnek, mert Blanche kikéri magának a férfi agresszív viselkedését, Stanley pedig cserébe hazugnak tartja a sógornőjét, és nyomozni kezd utána. Blanche megismerkedik Stanley egyik barátjával, Mitch-csel, és romantikus kapcsolat alakul ki köztük. Stanley elmond Mitch-nek mindent, amit Blanche-ról megtudott, de ez olyan terhelő, hogy Mitch inkább lemond a szerelméről.

Adott egy fiatal férfi, akinek az apja meghalt, az anyja pedig szinte azonnal újból férjhez ment. Gyanús. Hamletben zavaros indulatok dolgoznak, és miközben kétségbeesetten próbál beszélni arról, amit érez, hirtelen olyan helyzetben találja magát, amiből nem látszik kiút. Jó lenne kiszállni pedig, és elmenni innen messzire, mert ha maradunk, abba csak beleőrülni lehet. Beszélgetni kéne, de nincs idő, nincs energia, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. Ennek pedig – sejthetjük – nem lesz jó vége.

Móricz, a híres regényíró rajongva imádja, ugyanakkor kíméletlen kritikai figyelemmel szemléli a Nőket. Belebolondul a korszak híres színésznőjébe, nem tud és nem is akar a választani hű felesége és új szerelme között. Ez a „háromszög” mindannyiuk életét fölőrli.

tragédia magyar nyelven a Szophoklész Élektrájából

Théba népe új királyt kapott. Rögtön kettőt. Uralkodhattak volna békében, felváltva. Természetesen nem tették. Háborúztak inkább. Békét is köthettek volna, de inkább meghaltak.