Hudba

Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️

Navratil Andrea és a Békás Banda tematikus népzenei koncertje mesével, tánccal

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület zenés-bábos előadása. Ezúttal a egy csillogó-villogó üvegpalotában játszanak a vihar hangjaival egy viharos történetben.

Idők hangja

A Kodály Kórus kortárs koncertje a BMC-ben.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

BMW-Délutánok
Magyar áriaest

Eredeti nyelven, magyar, angol, eredeti nyelvű felirattal.

A FÉM színészzenekara a színház színészeiből és alkotóiból alakult. Repertoárjukban a saját dalaik mellett pop- és rock-feldolgozások találhatók. Igazi színházi és zenei csemege! [március 27-én végleg bezár a FÉM]

Klasszikusok kicsiknek a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral 🐭🎻

2026. március 15-én Budapestre érkezik a Melody Maker Symphonic, a Melody Maker és a Győri Filharmonikus Zenekar crossover produkciója.

"Egy este, amin újra életre kel a legendás történet."

A különleges életek különleges elmesélést érdemelnek.

Műsor:
Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50
Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35

A kilencvenes évek második felében megalakult lengyel Warsaw Village Band a világzenei színtér egyik legnépszerűbb európai zenekara, amely a lengyel népzenét megújítva őrzi tovább, és bátran keveri modern eszközökkel.

A Cziffra Fesztivál feltörekvő ifjú művészeket bemutató sorozatának aktuális estjén a Talentum Hungaricum művészeti inkubációs program legígéretesebb résztvevői lépnek színpadra.

Tanár-diák hangverseny

A Karzatkoncertek sorozata márciusban a 16–18. század orgonazenéjének világába kalauzolja a hallgatókat.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Filharmónia Scarbantia

Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️

Műfajok találkozása! Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista?... Mennyire szabad a zene, a zenész és Ön, kedves közönség? Szabad a játék? Nem kell aggódni, jó móka lesz! Semmi komoly.

Az Anima Musicae ismeretterjesztő sorozata

A formációt korábban már nagy érdeklődés és siker fogadta számtalan klubban és fesztiválon. Müller Péter Sziámi ezúttal a 80-as évek betiltott és olykor megtűrt dalait (URH, Kontroll-Csoport, Sziámi) és a hozzájuk fűződő eseményeket idézi fel, de Kirschner Péter gitáros-zeneszerző (a másik Felevad) segítségével ízelítőt kaphatnak a legújabb közös termésből, a Sziámi AndFriends legjobb számaiból is. Kérdezni lehet – hallgatni csak a dalokat kell.

Műsor:
Robert Schumann: Humoreske, op. 20
Johannes Brahms válogatott zongoradarabjai

Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️

Sztárestek zongorával
Közreműködik: Aigul Akhmetshina, Long Long

Műsor:
Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50
Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35

Rimszkij-Korszakov és Kabalevszkij. Egyikük a koncerttermek visszatérő vendége, másikuk inkább tantermek visszatérő vendége. Bár mindkét szerző számos műfajban komponált, előbbi főleg szimfonikus zenéjével vált ismertté, utóbbi pedig pedagógia célzattal írt műveivel.